2010. január 14., 10:552010. január 14., 10:55
Voltak csökönyös próbálkozásaim, hogy amikor ellopták az első maroktelefonomat, csak azért is ugyanolyant vásároltam, hiába jelent meg időközben mérföldekkel korszerűbb kiadás. Azóta is minden évben küzdök a megszokottért, de a pontjaimra menetrendszerűen kapom az újabb és zoknimosóbb készüléket.
A legutolsó próbálkozásom a falura költözés volt, és ennek kudarcával vesztettem el a reményt, hogy lehet élni technika nélkül. Mert azt hittem, hogy falun majd fával tüzelünk, a kútból húzzuk a vizet, és jöhet az atomkatasztrófa, mi majd rá se rántunk. Aztán kiderült, hogy az elgondolás szép, de gyakorlatban másként működik a falusi élet.
Városon, ha elveszik a villanyt, lehet, hogy még folyik a víz a csapból. Vagy ha víz nincs, még működhet a fűtés, mert a gázcsapot nem zárták el. Na a városról kiköltözött falusinak annyi: egyszerre sújtja a se villany, se víz, se meleg. Mert a fáskazán villannyal működik, ha ég benne a tűz, és elveszik az áramot, jól felrobban. Persze van korszerűbb, amelyik ezt nem teszi, de az a pór számára megfizethetetlen. Az udvaron hiába áll a kút, a vizet pompa nyomja ki belőle, s az is árammal pumpál. Latyakos időben falun még gyalog sem lehet közlekedni, mert elnyel a sár.
Régen erre találták ki a jó öreg gólyalábat, de ma már ki mer ráállni? Szóval ott élsz falun, egy köpésre az erdőtől, ha kinézel az ablakon legelőt és fákat látsz, és tehetelen vagy, ha nincs villany, térerő, autó és egyéb kütyü. Most két variáns lehet a megoldás, egyik, hogy összegürcölünk annyi pénzt, hogy függetlenítjük magunkat. Vagyis építtetünk kandallót, cserépkályhát, ásatunk mélyebb, tisztább kutat, vásárolunk saját generátort.
Ez szerény számítások szerint ötven-hatvan éves projekt lehet. A másik és kézenfekvőbb megoldás, hogy kivárjuk, amíg odafejlődik a világ, hogy nem romlik el semmi, vagy ha mégis, automatikusan bekapcsol a vésztartalék, és a hálószobaajtó is távirányítással nyílik, de már a gondolati vezérlésűre gyűjtünk. E felé haladunk, mert a napokban olvastam, hogy a fejlettebb, másik kontinensen interneten be lehet jelenteni az áramszünetet.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
A Donald Trump elnökválasztási győzelme nyomán átalakulóban levő világrend kapcsán sokan érezhetik úgy, hogy kicsúszik a lábuk alól a talaj – de kevés ország érezheti annyira intenzíven, mint Románia.