VEZÉRCIKK – Románia az elmúlt huszonöt évben a legalsó szintektől a legfelsőbbig maffiaállamként működött – az embernek óhatatlanul is ez az érzése támad, ha a korrupcióellenes ügyészek legutóbbi fogásait sorra veszi.
2015. január 22., 20:522015. január 22., 20:52
Lekapcsolták a Temes megyei rendőr-főkapitányság komplett vezetését a temesrékási polgármesterrel együtt, mert állítólag politikai alapon nem bírságolták meg a közlekedési kihágást elkövető szociáldemokrata szavazókat.
Cristian David volt belügyminisztert azért helyezték vizsgálati fogságba, mert állítólag félmillió eurót kapott azért, hogy közbenjárjon egy gyanús visszaszolgáltatási ügyben. A legfrissebb hír pedig az, hogy Toni Greblă alkotmánybírót is befolyással üzérkedéssel gyanúsítja a DNA – igaz, még korábbi, politikusi tevékenysége miatt.
Ugyanakkor az is benne van a pakliban, hogy az ügyészek túlbuzognak, és a korrupcióellenes ügyészség létét igazolandó, igyekeznek minél nagyobb mennyiségű ügyet kreálni, hogy lássa a világ: itt dübörög a korrupcióellenes harc.
Persze ha csak a harmada igaz a DNA által különböző tisztségviselők ellen megfogalmazott vádaknak, még mindig ott tartunk, hogy Romániához képest a húszas-harmincas évek Chicagója vagy Atlantic Cityje az üdvhadsereg kiérdemesült tagjait gondozó aggmenhely. Mindez azt igazolja, hogy valóban indokoltak a teljes romániai politikai és hivatalnoki osztály megújulását, teljes mentalitásváltást szükségesnek tartó követelések.
Fölmerül ugyanakkor a kérdés: ki őrzi az őrzőket? Azaz az igazságszolgáltatás sem mentesülhet a megújulási folyamat alól – lásd a szervezett bűnözés elleni ügyosztály vezetője, Alina Bica elleni korrupciós vádakat vagy most a Greblă-ügyet.
Az is lényeges lenne, hogy az ügyészségek és bíróságok mentesek maradjanak a politikai befolyástól, egyrészt azért, hogy ne vádolhassák őket politikai alapú eljárásokkal, másrészt azért, hogy az ügyészek és bírák politikusi előélete nyomán ne állhassanak elő olyan ügyek, mint most Greblă esetében.
Amíg azonban a korrupcióellenes ügyészség élére, vagy az alkotmánybíróság tagjai közé közismert politikai kötődésű személyeket vagy egyenesen politikusokat neveznek ki, addig az őrzők jóhiszeműsége és szakmaisága mindig megkérdőjelezhető marad.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.
szóljon hozzá!