Balogh Levente
2025. március 14., 18:522025. március 14., 18:52
Elöljáróban szögezzük le: örvendetes, hogy a szélsőjobboldali, magyargyűlölő szervezeteket és politikusokat éltető, összeesküvéselmélet-hívő Călin Georgescu nem lehet Románia elnöke. Eltiltása azonban problémás, annak nyomán a szélsőjobb fenyegetés nem múlt el, ráadásul magyar szempontból is veszélyes precedens lehet.
A román állami intézmények ugyanis elképesztő mennyiségű hibát követtek el és iszonyatosan sokat szerencsétlenkedtek a Georgescu-jelenség kapcsán. És ez nem a tavalyi elnökválasztás első fordulója után lezajlott alkotmánybírósági tragikomédiával kezdődött, hanem már jóval azelőtt.
Vagy ha mégis szolgáltattak erről információt, akkor az azok kiértékelésére és felhasználására hivatott illetékesek nem végezték megfelelően a munkájukat. (Illetve a hírszerző szolgálatok mélyállami befolyásától még mindig szenvedő Romániában még az is opció, hogy az egész Georgescu-jelenség eleve valamely szolgálat projektje, amely révén megpróbálja kiterjeszteni a befolyását az ország fölött).
Az alkotmánybíróság két választási forduló közötti magatartásáról már írtunk – enyhén szólva is ellentmondásos, hogy előbb megerősítették az első forduló eredményét, majd azóta sem ismertetett hírszerzési jelentésekre hivatkozva váratlanul mégis megsemmisítették azt.
Látható módon beizzították az összes illetékes hatóságot, a hírszerzéstől kezdve a rendfenntartó és az igazságügyi szervekig, hogy megfelelő „felvezető műsort” biztosítsanak a versenyből való kiiktatásához. Amint biztossá vált, hogy ismét nekifutna a választásoknak, elindult a látványos rajtaütés-sorozat, amely során leleplezték a hálózatot, amely a legfőbb ügyészség szerint Georgescuval és a biztonságára ügyelő zsoldosvezérrel, valamint számos szélsőjobboldali figurával együtt állítólag az alkotmányos rend megváltoztatását tűzte ki célul.
Majd a biztonság kedvéért gyorsan „lelepleztek” még egy neofasiszta gittegyletet is, amely egy 101 éves soviniszta tábornokot is soraiban tudott, és amely kényelmes elrettentő példa, hiszen Moszkvával ápolt kapcsolatokat, és szintén az államrend megdöntését szerette volna – olyan „komoly” célokat kitűzve, miszerint az ország nevét változtassák „Géták földjére”.
A szervezet doktrínája alapján látható, hogy
Persze előfordulhat, hogy a Georgescut érintő „összeesküvés-ügyre” vonatkozó vádak megalapozottak, de azért vannak furcsaságok. Az például a vicc kategóriába tartozik, hogy az ügyészség csak most akarja felelősségre vonni olyan szélsőséges kijelentések, fasiszta szervezetek éltetése miatt, amelyeket négy éve tett.
Mindezek után azonban egyértelmű, hogy az alkotmánybíróság nem dönthetett másként, mint hogy végleg kizárja Georgescut a versenyből. A döntés rövid távon lehet pozitív, de közép- és hosszú távon súlyos következményekkel járhat bel- és külföldön egyaránt.
Lehet, hogy jelenleg ezek minősített információk – már ha egyáltalán léteznek –, de a helyzet súlyossága miatt kötelező lenne a titkosításuk feloldása. Ellenkező esetben az eltiltás még tovább csökkenti az emberek állami hatóságba vetett, amúgy sem túl acélos bizalmát.
Arról nem is beszélve, hogy a kormány illetékesei a jelek szerint arra sem vették a fáradságot, hogy a külföldi partnereket megfelelően és részletesen tájékoztassák arról, mi zajlik Romániában és miért. Hogy elmagyarázzák a Romániát bíráló politikusoknak J. D. Vance-től Matteo Salvinin át Robert Ficóig, hogy
Többek között ennek a mulasztásnak is betudhatóak az új washingtoni kormányzat részéről érkező bírálatok, na meg az is, hogy a The Economist demokrácia-rangsorában Romániát a gyenge demokráciák sorából a hibrid rezsimek közé fokozták le. Ráadásul a döntéshez vezető konkrét részletek ismerete hiányában egy súlyos dilemma is fölmerül:
Számos országban – és az Európai Unió szintjén is – egyre nagyobb problémát jelent, hogy folyamatosan nő az úgynevezett jurisztokrácia, a lopakodó jogalkotás, vagyis az, hogy bíróságok döntenek olyan ügyekben, amelyekben a választott képviselőknek, vagy a választópolgároknak kellene.
Romániában is hasonló történt, főként Diana Șoșoacă eltiltása kapcsán és a tavalyi elnökválasztás első fordulója eredményének megsemmisítésekor, ezért oda kell figyelni, nehogy elburjánozzék a jelenség.
És az sem elhanyagolható veszély, hogy a mostani esetet bármilyen más témában is precedensnek tekinthetik, amikor „kényelmetlen” jelölteket vagy témákat próbálnak kiiktatni a közéletből vagy a közbeszédből.
Ráadásul nem csupán az államfői, hanem bármilyen egyéb – helyi önkormányzati képviselői, polgármesteri, törvényhozói – tisztségtől, vagy valamely állami hatóság vezetői posztjának betöltésétől? Persze lehet, hogy egyesek akkor is biztosan lelkesen ujjonganának, hiszen a román jogállamiság szilárdságához és az alkotmánybíróság politikumtól és titkosszolgálatoktól való függetlenségéhez és szakmai hozzáértéséhez, valamint a tekintélyéhez kétség sem férhet...
Az állás most az, hogy Georgescu nem indulhat az elnökválasztáson, viszont a román hatóságoknak köszönhetően neve és az általa képviselt eszmék ismertsége nem csupán országossá, hanem nemzetközivé vált, támogatottságuk a mellé felsorakozott pártokéhoz hasonlóan minden eddiginél magasabb és a további növekedésük sem kizárt, követői elszántabbak, mint valaha.
Win-win szituáció, nem igaz?
Balogh Levente
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Rostás Szabolcs
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
Balogh Levente
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Balogh Levente
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
Balogh Levente
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
Rostás Szabolcs
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Balogh Levente
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
szóljon hozzá!