2010. július 28., 10:352010. július 28., 10:35
Mircea Jorj egykori alprefektus – akinek neve csak a kincses város román politikai berkeiben cseng ismerősen – egyáltalán nem abbéli meggyőződésében fordult az ügyészséghez, hogy az Európai Parlament alelnökének a székely önrendelkezéssel kapcsolatos kijelentése kimerítené az alkotmányszegés vagy a hazaárulás fogalmát.
A fiatal politikus „csupán” politikai karrierjét építgeti, szeretné megpályázni Kolozsvár polgármesteri székét a 2012-es helyhatósági választáson, márpedig jól tudja: a Mócok úti városházára a magyarellenesség bevetésével vezet a legrövidebb út. Ebben jeleskedett Gheorghe Funar, majd a magyarfaló polgármestert a nyeregből kiütő Emil Boc is, aki 2004-ben a Bibliára tett kézzel esküdött fel, nem fog együttműködni a magyarokkal. Bocból, mint tudjuk, polgármester lett, és persze helyi szinten rögtön lepaktált az RMDSZ-szel, négy év múlva pedig kormányába kooptálta a magyar alakulatot. A fenti példák – kivéve a magyargyűlöletével következetes Funart – azt bizonyítják, hogy a román politikusok mindig annak megfelelően viszonyulnak a magyarkérdéshez, ahogy éppen politikai érdekük megkívánja. A demokrata-liberális Daniel Buda például 2007-ben Markó Bélát és Tőkést „csomagban” küldte volna Magyarországra, amiért utóbbi a határmódosítás alternatívájának nevezte az autonómiát.
A PDL akkor ellenzékben volt, ma jól elvan az RMDSZ-szel. A mostani Tőkés-ellenes indulatok, a székely önrendelkezés témájának újramelegítése azonban nem írható kizárólag a magyar kártyát konjunkturális érdekeik alapján előrángató román politikusok számlájára, nagy szerepük van ebben az RMDSZ vezetőinek is. Amikor a szövetség egyik területi elnöke – aki mellesleg államtitkár is – azzal legyinti le az EMNT elnökének „autonómiázását”, hogy populista, és csak az erdélyi magyarok szimpátiáját vadássza, ezzel tulajdonképpen a szélsőséges román politikusok malmára hajtja a vizet. Holott az effajta kettős beszéd sehová sem vezet, és a romániai magyar politikai elitnek be kellene látnia: ha nem alakít ki közös álláspontot ebben a kérdésben, Bukarest sohasem veszi komolyan.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok