A célpont beleillik a háborús logikába, a hírek szerint egy vasútállomás melletti elektromos elosztót ért találat Munkács közelében, aminek egyértelmű célja a vasúti közlekedés ellehetetlenítése, és ezzel a külföldről – jelen esetben Szlovákiából – érkező fegyverek szállításának megakadályozása. Különösebb illúzióink viszont ne legyenek. Az oroszok ma az infrastruktúrát lövik, holnap viszont már egy beregszászi lakótelepre is bombát küldhetnek. A háború csak most kezd igazán kiszélesedni. Ráadásul kár szépíteni, nem csak Ukrajna harcol az agresszor Oroszországgal. Az Egyesült Államok kimondatlanul is részt vesz a harcokban, az ukránoknak küldött fegyverzet nélkül egészen más lenne ugyanis a harci helyzet. Minden egyes, Ukrajnába érkezett tengerentúli vagy európai fegyver segíti az ukránokat, de egyben meghosszabbítja és elmélyíti a háborút.

A meglepően kemény, hősies ellenállást tanúsító kijevi vezetés mentális állapotát mindeközben egyre nyilvánvalóbban megviseli Putyin randalírozása. Zelenszkij és az őt körülvevők olyan hangnemben nyilatkoznak egyes – számukra folyamatos humanitárius vagy éppenséggel katonai jellegű segítséget is nyújtó – országokról, vezető politikusokról, ami őket, de az egész Ukrajnát is hiteltelenné teszi. Aki nem akkor s úgy segíti Zelenszkijékat, ahogyan azt ők elképzelik, máris megkapja a magáét a kijevi sztárhőstől vagy alattvalóitól. A berlini ukrán nagykövet például „sértődött májkolbásznak” nevezte a német kancellárt, miután Olaf Scholz bejelentette: egyelőre nem utazik Kijevbe. „A náci támadás óta ez a legszörnyűbb pusztítás, ami Ukrajnát éri, nem óvodáról van szó” – „érvelt” ez az Andrij Melny nevű diplomata, akiről csak a családja hallott volna, ha nincs a háború.

Magyarországgal kapcsolatban már nem elég a sértegetés, gyűlöletkeltő hazugságokkal próbálkoznak az ukránok. Olekszij Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára azt mondta, a budapesti hatóságok tudtak az Ukrajna elleni agresszió előkészítéséről, Magyarország területeket akart szerezni magának Ukrajnából. Korábban Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes is azzal vádolta meg Magyarországot, hogy titokban Kárpátaljáról álmodozik.

Nem tudjuk még, mikor és hogyan zárul az amerikai háttértámogatással kiegészülő ukrán–orosz háború, de azt már most nem nehéz megjósolni: a fenti figurák által irányított Ukrajnától ezután sem számíthatnak semmi jóra a kárpátaljai magyarok, ahogyan a románok és a többi kisebbség sem. Az oroszok bombái és az ukránok sovinizmusa közé szorult kárpátaljai magyar közösség jövője reménytelenül sötétnek tűnik. Ebben a helyzetben Magyarországnak lassan valóban szüksége van egy új stratégiára Kárpátaljával kapcsolatban. Nem olyanra, amiről Kijevben hazudoznak.

A kárpátaljai népesség ma már kevesebb mint tíz százalékát képező magyarok szervezett magyarországi áttelepüléséről lehet ma már reálisan gondolkozni, bármennyire is fájdalmasan hangzik. A jelenlegi drámai helyzetben ez a sokat megélt, de újra fogyatkozó közösség – legalábbis annak tekintélyes része – pillanatok alatt juthat el a tűréshatárhoz, amikor mindent hátrahagyna. Új otthont pedig leginkább Magyarországon találhat.