2011. február 21., 10:542011. február 21., 10:54
Hogy ez nem jött létre, az elsősorban Traian Băsescu következő évi győzelmén múlt. Holott az RMDSZ akkor ellenzékben politizált, a 2009-es kolozsvári kongresszusra Băsescu már államfőként, Emil Boc pedig miniszterelnökként látogatott el, és a magas rangú vizit bizony azt a célt szolgálta: megnyerni a magyarokat az év végi államfőválasztásra. (Élünk a gyanúperrel, hogy Băsescuék már akkor, áprilisban sejtették: a szocdemekkel eresztékeiben csikorgó nagykoalíció felbomlása esetén keletkező űr az RMDSZ-szel pótolható.)
Lám, a hét végén rendezendő tizedik fórumon az összes román parlamenti párt elnöki szinten képviselteti magát, hiszen mindannyian a maguk oldalán szeretnék tudni az RMDSZ-t: Boc pártja hatalmának – vele vagy nélküle történő – továbbéltetése, a balliberális ellenzék pedig a kormány megbuktatása érdekében keresi a szövetség kegyeit.
Az RMDSZ – és annak Nagyváradon „megkoronázandó” elnöke – előtt megnyíló választási opció azonban csalóka, mivel a politikai udvarlók közül hosszú távon egyedül a demokraták érdeke jóban lenni a magyarokkal. Victor Ponta szocdemjei és Crin Antonescu liberálisai most csak az RMDSZ árulása révén szeretnék (és persze tudnák) megbuktatni Băsescu és Boc hatalmát, a gazdasági válság elhúzódásától tartva ma még nem is igazán fűlik a foguk a kormányzáshoz. Az általuk összegrundolt szociálliberális szövetség ötven százalék fölötti népszerűségét ismerve pedig nagyon kevés a valószínűsége, hogy az RMDSZ-t be is vennék majdani koalíciójukba, amikor a magyar honatyák szavazataira semmiképpen sem lesznek rászorulva.
A szövetség számára tehát az tűnik logikusnak, ha nem csábulna el az ellenzék szirénhangjától, hanem a PDL-vel ezekben a napokban kötendő koalíciós megállapodásban igyekezne feltüntetni a lehető legtöbb, a magyarság számára előrelépést jelentő kérdéseket. Ezekre ugyanis kormánypartnerének nem áll módjában nemet mondani.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.