2011. május 31., 09:222011. május 31., 09:22
Az ellenzéki szociáldemokraták és a nemzeti liberálisok egyre durvább hadjáratot folytatnak a magyar ügyek ellen, most éppen a Székelyföld brüsszeli lobbiirodájának megnyitása ürügyén folytatnak hisztériakampányt. Persze a magyar kártya előhúzása nem véletlen: az uszítással egy csapásra két legyet is ütnek, hiszen a nagyobbik kormánypárt, a PDL soviniszta retorikára fogékony tömegek előtti befeketítéséhez a legjobb módszer az, ha sikerül „magyarbérencként” beállítani.
A PDL most valóban szorult helyzetben van, hiszen ahhoz, hogy kormányon maradjon, teljesítenie kell koalíciós partnere, az RMDSZ kisebbségi vonatkozású követeléseit. A magyar szempontból kedvező oktatási törvényt már kipipálták – bár kérdéses, mi lesz az alsóházon „véletlenül” átcsúszott, a kedvezményeket kiiktató törvénytervezet sorsa a felsőházban, ahol ingatag a kormánytöbbség – , és úgy néz ki, hogy valóban sikerülhet még az ülésszak vége előtt elfogadni a kisebbségi törvényt is. A PDL ugyanakkor nem lenne tipikus bukaresti párt, ha nem tartana két vasat a tűzben: miközben kormányszinten megfogalmazott nyilatkozataiban támogatja a kisebbségi törvényt, azért szintén kikacsint a nacionalista szavazókra. A párt polgármestere vezette kolozsvári önkormányzat a lehető legnagyobb természetességgel rúg fel nemzetközi egyezményeket és a hatályos jogszabályokat, csak hogy elhelyezhessen egy magyarellenes hangvételű táblát a Mátyás-szobor előtt.
De a brüsszeli Székelyföld-iroda kapcsán is hangzott el az ellenzékéhez hasonló hangvételű bírálat a PDL részéről is. Szóval zajlik a kampány, ráadásul a mi bőrünkre. Kérdéses azonban, hogyan magyarázza majd meg az ellenzék a válság és az életszínvonal-romlás miatt a szélsőséges retorikára amúgy is fogékonyabb tömegeknek, hogy a magyarellenes uszítás közepette miért ajánl továbbra is koalíciós együttműködést az RMDSZ-nek az esetleges kormányváltás utánra. A feléledt sovinizmust ugyanis jóval nehezebb lecsillapítani, mint mondvacsinált ürüggyel a rövid távú politikai haszon érdekében az ország egységének felbomlását vizionálva hisztériát kelteni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!