2009. január 27., 10:172009. január 27., 10:17
A polgáriak kapva kaptak az RMDSZ visszavonulásán, belátták: a kincses városi elöljárói székért folytatott kampány kincsesbánya a tavalyi helyhatósági választásokon szerény kolozsvári eredményt elért MPP számára. Gergelynek és polgári csapatának a következő egy hónapban annyi lehetősége lesz a magyarság előtti megnyilvánulásra, mint eddig még soha. Ráadásul a politikai tőke kovácsolása közepette az MPP jelöltje abban a kivételes helyzetben lesz, hogy „etnikai alternatíva” híján egyesegyedül szólíthatja meg a magyar lakosságot, miközben az RMDSZ részéről az a legkevesebb, hogy lelkiismeret szerinti szavazásra buzdítsa szavazótáborát, hatalmas presztízsveszteség lenne ugyanis a szövetség számára, ha valamelyik román jelöltet ajánlaná hívei figyelmébe.
Miközben az MPP csak jól jöhet ki a kolozsvári versenyből, ugyanez egyáltalán nem mondható el az RMDSZ-ről. Örökérvényű szabály a politikában, hogy egy pártnak állandóan „lázban” kell tartania választóit, márpedig ez hatványozottan érvényes a szövetség kolozsvári szervezetére, amelynek tanácsosjelöltjeire 2008-ban kevesebben ütötték a pecsétet, mint négy évvel azelőtt, ezáltal egy fővel csökkent a városi képviselőtestület RMDSZ-es frakciója. Másrészt a román demokraták szavahihetőségét ismerve megtörténhet, hogy az RMDSZ két szék között a pad alá kerül, és a választásoktól való távolmaradásán kívül féltve őrzött pozícióit is elveszíti. Különösen, ha tudjuk: központi mintára egyre több megyében körvonalazódik demokrata–szocdem nagykoalíció.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.