2010. december 23., 10:412010. december 23., 10:41
Vannak, akik arra esküsznek, csakis ez a módszer segíthet abban, hogy legalább a közösség felnövekvő generációi kilábaljanak a jelenlegi reménytelen helyzetükből. Ha ugyanis az állam nincs tekintettel a sajátos helyzetükre, csak növeli a távolságot a roma közösség és a többiek között. Nem integrálja, hanem még jobban eltávolítja őket a többségi társadalomtól. A másik modell az elvegyülésben rejlő lehetőségekre alapoz. Ha a roma gyermekek együtt járnak iskolába a nem romákkal, azonos tanterv szerint tanulnak, akkor a társaikkal való mindennapos érintkezés során is integrálódnak.
Ellesik, megtanulják a viselkedési modelleket, a magasra állított követelménymérce, az erősebb mezőny pedig arra készteti őket, hogy többet hozzanak ki magukból. Felébreszti bennük a versenyszellemet, az alkalmazkodási ösztönöket. Az e nézetet vallók szerint éppen az elkülönítés növelné a szakadékot a roma gyermekek és a többségiek között. A két elmélet dilemmáját a schengeni övezettel kapcsolatos hírek hozták a felszínre. Németország és Franciaország ellenszegülésével ugyanis gyakorlatilag biztossá vált, hogy Románia és Bulgária nem csatlakozhat 2011 márciusában a határok teljes átjárhatóságát biztosító schengeni térséghez. Hiába tervezték tehát a Bihar megyei nagyszántóiak, hogy áprilisban már a mezei úton ruccannak át a határ túloldalára, az alig pár kilométerre fekvő Nagykerekibe, még egy darabig a hivatalos határátkelőket, és a több tíz kilométeres kerülőt kell választaniuk. Kétségkívül a Nyugat-Európában sátorozó, az európai társadalomba alig integrált romáknak is volt szerepük abban, hogy az Unió legfontosabb nagyhatalmai megrettentek a balkáni határnyitástól.
A romák integrálására vonatkozó dilemma, más léptékben, Románia és Bulgária uniós csatlakozására is igaz. Brüsszelben a kérdés úgy fogalmazódik meg: vajon úgy integrálhatók-e jobban a balkáni országok Európa elitklubjába, ha elvegyülnek a schengeni térséghez tartozó országok között, vagy külön osztályban kell felzárkóztatni, felkészíteni őket a csatlakozásra. Az Unióban eddig az elvegyülős felzárkóztatás hívei voltak hangosabbak. Romániát is, Bulgáriát is úgy vették fel az államszövetségbe, hogy nem feleltek meg a csatlakozási feltételeknek, de úgy gondolták, a balkáni országok hamarabb felzárkóznak, ha beengedik őket. Ha ez a nézet maradt volna meghatározó, a határok teljes megnyitása elé sem gördül uniós akadály. Úgy tűnik azonban, fordulnak a szelek Európa nyugati felén.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.