JEGYZET – A szokásos kéretlenséggel tolakodott be a postaládámba egy reklámhirdetés: csak most, csak nekem, csak egyetlen napig olyan potom áron kapható a legújabb fejlesztésű okoskaróra, hogy kihagyni a legnagyobb butaság volna.
2016. október 11., 19:262016. október 11., 19:26
Oké, vállalom a butaságom: nemcsak hogy kihagytam, de a hirdetett potom áron való mélázás nélkül ki is töröltem a küldeményt. Hogyne, már csak ez hiányzik, hogy a karóra is okosabb legyen, és kényére-kedvére irányítsa az életemet!
Egy ideje kering a frászbukon az Einsteinnek tulajdonított, azokra az időkre vonatkozó gondolat, amikor a technikai eszközök rabigába hajtanak majd mindnyájunkat. Nem kételkedem a világ előrehaladását régóta meghatározó relativitást végre fehéren-feketén megfogalmazó tudós jövőbe látó képességében, emellett viszont nagymértékben irigylem is a zseniális Albertet. Merthogy nem kellett megérnie azt, hogy a maga pucér valóságában teljesül be a víziója. Ennyire hamar és ennyire hódító dominanciával! Mert ha nem csalódom, a ki tudja hányadik generációs okostelefonok számára már tulajdonképpen semmi sem lehetetlen. Az pedig, amilyen mértékben szervesen beépült a gyerekek életébe, nagyon gyorsan nagyfokú elbutuláshoz vezethet majd. Vagy mondjak inkább restséget a gondolkodásra, netán épp gondolkodáshiányt?
Nincs szándékomban senkit sértegetni, de már évekkel ezelőtt észrevettem, hogy félév végén, a kőkemény reál szakos osztályokban a telefonjukon babrálgatták a három-négy feleleti jegy összeadását, majd az osztást és a dolgozat jegyével közösen a végső átlag, a féléves érdemjegy kiszámítását. Többször szóvá tettem, hogy én, az ámolygó irodalmár fejben kiszámolom egy naplóoldal három tanulójának a jegyét addig, amíg ők a telón piszmognak. És persze megkérdeztem, miért nem számolnak fejben is, ők, a híres matek-infósok?! Kikérték maguknak, miért várom el, hogy fárasszák az agyukat, amikor csak be kell ütni, és kész az eredmény.
Nem akarnék versenybe szállni Einstein jövőlátásával, de megkockáztatok én is egy félelmetes víziót: nemsokára odajutunk, hogy ha a világ felé épp nyitó gyerkőc megkérdi valamelyik szülőjét, hány nap van egy héten, a gyors válasz elmarad. Ők már ugyanis az „okos” eszközök nemzedéke, s ha nincs egy régimódi nagyszülő a közelben, akkor kénytelenek lesznek kisimogatni nem is a telefon, hanem esetleg az okoskaróra lapján a választ. Vagy talán akkor már a távhalló toalettpapír a mosdóból azonnal bekiabálja majd a bűvös hetest?!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!