2011. április 07., 10:052011. április 07., 10:05
Vagyis pontosan mire költötték el a pártok a rendelkezésükre bocsátott közpénzeket, adományokat. Miközben a tengerentúl ez az elszámoltatási gyakorlat már akkor is így működött, és a világ legtermészetesebb dolga volt, nálunk a politikai szervezetek ma is azt szeretnék, ha mindez hétpecsétes titok maradna.
A magyar és a román állam által nyújtott költségvetési támogatások fölött egyes-egyedül diszponáló RMDSZ úgy viselkedik, mintha a rossz emlékű kommunista párt lenne, amely senkinek sem tartozott elszámolással, neki azonban hatalmában állt mindent és mindenkit elszámoltatni. A Tőkés László vezette nemzeti tanács által kezdeményezett, a közpénzek útját, elköltését firtató próbálkozást a szövetség vezetői most ugyanolyan arrogáns stílusban próbálják lesöpörni az asztalról, mint annó a Krónika ankétját, amely éveken keresztül igyekezett utánajárni: miként és mire költötte az RMDSZ az erdélyi magyar közösség kulturális, művelődési életét finanszírozni, identitásmegőrzését szolgálni hivatott román állami pénzeket. Ezekkel ugyanis az alakulat soha nem számolt el azok előtt, akiknek tulajdonképpen köszönheti ezt a több millió euróra rúgó támogatást: az erdélyi magyarok előtt.
Csak azután hozta nyilvánosságra ezeknek a közpénzeknek a sorsát, hogy lapunk megbogarászta például a Communitas Alapítvány számvetését – de akkor is csak a finanszírozás pályázati úton kiosztott egyharmadáról volt hajlandó referálni, az azóta is ismeretlen úton, csupán sejthető célokra szétosztott pénzek sorsa homályba vész. Miközben a magyarországi támogatási összegek kapcsán évekre visszamenőleg közzétették, ki részesült a határon túl – és ki nem – az adófizetők pénzéből, az RMDSZ nem gondolhatja komolyan, hogy továbbra is elkerülheti az arra történő válaszadást, tételesen mire fordította azt a pénzt, amit választói, a romániai magyar kisebbség nevében, azok adójából vett fel. Eközben persze számon lehet kérni a rivális politikai alakulat működésére fordított pénzek forrását is, csakhogy nem szabad elfelejteni: a döglött macska áthajításával az RMDSZ még nem lesz szalonképesebb a közélet szemében.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
szóljon hozzá!