VEZÉRCIKK – Újfent a bankok rovására kovácsolnak politikai tőkét a honatyák a közelgő parlamenti választások előtt: a képviselőház kedden döntéshozó kamaraként cikkelyenként megszavazta azt a törvénytervezetet, miszerint a pénzintézetek kötelesek lejre átváltani a svájci frankban eladósodottak hitelét, ráadásul a kölcsönfelvételkor érvényes, a maihoz képest körülbelül feleakkora árfolyamon.
2016. október 11., 19:282016. október 11., 19:28
Bár a végszavazást elhalasztották, nincs visszaút: fogyasztó-, jobban mondva emberbarát törvényt alkot meg a parlament. Ezzel együtt nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy nagyon sokat váratott magára a döntéshozók reakciója.
Svájc 2015 elején törölte el pénznemének euróval szembeni árfolyamküszöbét, a román fizetőeszköz pedig hirtelen 30 százalékkal gyengült a svájci frankkal szemben. Romániában mintegy 75–80 ezer frankhitelest érintett a törlesztőrészlet drasztikus megugrása, a parlament azonban sokáig semmit sem tett megsegítésük érdekében. Miközben az adósságcsapdába esettek sorozatos utcai tüntetéseken adtak hangot kétségbeesésüknek, számtalan félmegoldás látott napvilágot, amelyeket hol egy-egy intézmény, érdekképviselet, hol pedig a minél kevesebbet veszíteni akaró bankok karoltak fel. Ezek eredményeként a frankhitelesek jó harmada – akik számára bármilyen könnyítés létfontosságú volt – már egyénileg újratárgyalta kölcsönszerződését.
A parlament mostani, ténylegesen hitelesmentő intézkedésének késlekedése azért is felháborító, mert az igazságszolgáltatás – kollektív és egyéni perekben egyaránt – már tavaly egyértelművé tette: tisztességtelen feltétel a kölcsönmegállapodásban rögzített, a devizaárfolyam-kockázatra vonatkozó kitétel. Azóta több jogerős ítéletben kötelezték a bankokat, hogy a hitel további futamidejére a szerződéskötéskor érvényes, 2 lej körüli szinten fagyasszák be a svájci frank árfolyamát, és fizessék vissza az ügyfélnek az ítélet előtt bezsebelt különbözetet.
Egyszóval a látszat újfent csal. Ugyanis egy olyan törvénynek tapsolhatunk, amelyet legalább egy évvel ezelőtt kellett volna megalkotni, a késlekedés oka pedig távolról sem mondható fogyasztó-, jobban mondva emberbarátnak. Egyrészt a vak is látja, hogy kampányérdekeket szolgált, másrészt pedig a halogatás éppen azokon segített, akiket most diadalittasan „legyőztek”, hiszen a máris hangosan jajveszékelő bankok az általuk irányított újratárgyalásokkal több tízezer esetben olcsón megúszták a kiszolgáltatottak kizsigerelését.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.
szóljon hozzá!