Nyolcvanon felüli ismerősünk mesélte, mennyire mérges magára, de elsősorban a vele egy háztartásban élő, velünk egykorú lányára, aki nem engedte, hogy átvegye a huszonötezer eurós hűségbónuszát.
2013. augusztus 18., 19:102013. augusztus 18., 19:10
Visszakérdeztem, miről van szó, a néni pedig elmondta, hogy felhívták a vezetékes telefonon, gratulálva sok-sokéves hűségéhez, hogy az új világ rengeteg kínálkozó lehetőségének dacára is megmaradt a „rongyos, régi\" telefontársaság előfizetőjének. Ezért az említett szép összegű hűségdíj.
A néni csak kapkodta a levegőt örömében, mire a telefonáló megadott egy mobilszámot, ahol majd közlik vele a számlaszámot, ahová az összeg tíz százalékát kell adóként befizetni, mert ugye minden jövedelem adóköteles, ez nem képezheti vita tárgyát. A néni felírta a számot és rögtön boldogan újságolta lányának az őket ért áldást. Aki viszont egyáltalán nem volt ilyen lelkes, épp ellenkezőleg, rátámadt az édesanyjára, hogy lehet az ő korában még valaki ennyire hiszékeny.
És azonnal hívta is a megadott számot, ahol egy robot-hang közölte, hogy majd jelentkezik. Nem részletezem a két tisztes korú hölgy családi perpatvarát, tény, hogy a fiatalabb visszatérő motívuma volt emlékeztetni édesanyját arra, milyen nehezen oldódott meg valami telefonproblémájuk, amikor még monopolhelyzetben volt a társaság és az ügyfeleket kapcarongyokként kezelte.
A néni viszont ragaszkodott az „adóelőleg\" előkerítéséhez, így fordult hozzánk tanácsért. A lányához hasonlóan lebeszéltem, rengeteg ilyen szélhámiás példát hozva fel neki, élen jómagammal, aki kezdő mobiltelefonozóként beugrottam a lehetséges sok ezer eurós nyereség ígéretének, ha küldök néhány SMS-t. A nyereség persze el-maradt, a következő hónapban viszont olyan összegű számlát kaptam, hogy majd elájultam.
Elmondtam azt is, hogy különböző afrikai bankok értesítgettek egy időben „potom\" egymillió eurós nyereményről, hetente kapom a „csak nekem, csak most\" bónuszlehetőséget, ha ide-oda telefonálgatok, küldöm a számlaszámot és hasonlók. Úgy látszik, sikerült meggyőznöm a nénit, a lánya ugyanis nem mondta, hogy fizetett volna. De nemcsak idősekkel történik ilyesmi: hallani fiatalok bankszámlájának kiürítéséről, külföldi munkáért fizetett előleg elillanásáról és ki tudja még milyen „kreatív\" ötleteknek beugró károkról. Igen, ez a helyzet: vannak találékony szél-hámosok és vannak hiszékenyek. Sajnos ez utóbbiakhoz tartozunk többen – kortól függetlenül.
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
szóljon hozzá!