Elkerülhetetlen megszorítások. A posztok mintegy 20 százalékát készülnek megszüntetni a helyi közigazgatásban
Fotó: Pinti Attila
A helyi közigazgatásban meglevő állások 20 százalékának a megszüntetése körvonalazódik Cseke Attila fejlesztési miniszter legfrissebb bejelentése szerint, az apparátus karcsúsítását pedig már a második deficitcsökkentő intézkedéscsomagba bele szeretné foglalni az Ilie Bolojan által vezetett kormány. Amely az óriásira dagadt költségvetési hiány miatt az egyik legnagyobb készíti elő a közszférában, a cél több (tíz)ezer közalkalmazotti poszt megszüntetése elbocsátása. A legutóbbi nyilatkozatok szerint az átszervezés kritériumait fokozatosan, az ősztől fogják alkalmazni, és a társadalmi hatása jelentős lesz, különösen a vidéki térségekben és a gyengén fejlett infrastruktúrájú megyékben. Összefoglalónkban mutatjuk, hogy az eddigi bejelentések szerint mely közalkalmazotti kategóriák alatt rezeg a léc.
2025. augusztus 06., 18:442025. augusztus 06., 18:44
A második deficitcsökkentő intézkedéscsomagban szerepel a helyi közigazgatásban dolgozók létszámának csökkentésére irányuló javaslat – jelentette ki hétfő este a B1 Tv műsorában Cseke Attila fejlesztési miniszter a küszöbön álló újabb megszorítások kapcsán.
„Hatékonyságnövelésre van szükség mind a helyi, mind a központi hatóságoknál. A központi hatóságoknál – a minisztériumokban és a minisztériumok alá tartozó struktúrákban – intézkedéseket kell hozni. A kormányprogram 20 százalékos létszámcsökkentést irányoz elő a közigazgatásban, mind a központi, mind a helyi szinten,
– idézte az RMDSZ-es tárcavezető szavait a News.ro hírügynökség.
Cseke szavai szerint ez a módosítás a 2010/63-as rendeletre vonatkozna, amely meghatározza a posztok minimális és maximális számát a település – község, város, megye, kerület, Bukarest – besorolása szerint.
A politikai stabilitás az egyik legfontosabb mutató, amelyet a pénzpiacok, az Európai Bizottság, a partnerországok vagy a befektetők figyelembe vesznek az ország helyzetének megítélésekor – jelentette ki Ilie Bolojan kormányfő.
A tárcavezető jelezte egyúttal: ő maga támogatja a posztok számának csökkentését, mivel „nem mindenkit érint egyformán”.
„Egy olyan helyi hatóságnál, ahol a tevékenységet hatékonyan irányították és a szervezeti felépítés nem teljes mértékben kihasznált, ez a csökkentés nem feltétlenül jelenti azt, hogy bárkit is elbocsátanak. Ezzel szemben ott, ahol a szervezeti felépítés telített és a hatékonyság az idők folyamán kívánnivalót hagyott maga után, ott átszervezésre lesz szükség, mert a posztok számának 20 százalékos lefaragása a betöltött munkahelyek számának csökkenését is jelenti” – magyarázta a fejlesztési miniszter.
Cseke Attila amúgy úgy vélekedett, hogy a parlamentnek még ebben a hónapban rá kellene bólintania a második intézkedéscsomagra.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Az elmúlt időszakban Ilie Bolojan miniszterelnök és Dragoș Anastasiu azóta korrupciós botrány miatt lemondani kényszerült kormányfőhelyettes is beszélt a készülő intézkedéscsomag részleteiről.
Bolojan például többször is említette azt a sok éve belebegtetett, ám végül nem foganatosított megszorítást, ami szerint
„Úgy gondolom, hogy mivel bizonyos intézményekben létszámleépítésre kerül sor, és ezt elkerülhetetlennek tartom a közeljövőben, erkölcsi szempontból legalábbis igazságosabb lenne, ha az elmenő személy olyan ember lenne, aki részesül jövedelemben, nyugdíjban, előrehozott nyugdíjazás következtében, ahelyett, hogy mondjuk egy fiatal távozna, aki ott maradhatna. És meg fogjuk vizsgálni ezt a lehetőséget, hogy elfogadjuk egy olyan intézkedést, amely megtiltja a nyugdíj és a közszférában szerzett fizetés egyidejű folyósítását” – nyilatkozta nemrég Ilie Bolojan a B1 Tv-nek.
„A második intézkedés a helyi rendőrök számát érinti, abban az értelemben, hogy a ma megállapított normát, azaz 1 helyi rendőrt 1000 lakosra, meg kell emelni. (...) A növelés mértékét a megyeszékhely önkormányzatokkal folytatott konzultációk után fogjuk meghatározni, ezeken a településeken van ugyanis Romániában a legtöbb helyi rendőr. (...) Nem lesz többé öt országos rendőr egy diszpécserközpontban és további öt helyi rendőr egy másikban. Egyetlen diszpécserszolgálattal, közös videómegfigyeléssel tisztázzuk a felelősségi köröket, és elkerüljük a felesleges kiadásokat” – idézte az Adevărul.ro portál minap megjelent összeállítása a Bihar megyei politikust, aki korábban Nagyvárad polgármestereként, majd a Bihar megyei önkormányzat elnökeként is bizonyította, hogy ha kiadáscsökkentésről van szó, akkor nem teketóriázik.
„Ma olyan helyzetekkel találkozunk, hogy vannak olyan önkormányzatok, amelyek kevés alkalmazottal nagyon jól működnek, és vannak olyanok, ahol sokkal több alkalmazott van, de nem látszik semmilyen plusz szolgáltatás, minőségi javulás. Vannak olyan megyei tanácsok, amelyek 100 alkalmazottal rendelkeznek, és vannak kisebb megyék, amelyek több mint 200 alkalmazottal rendelkeznek. A módszer, ahogyan ez meghatározásra kerül, azt eredményezi, hogy ahol a személyzet létszáma eltúlzott volt, ott csökkenteni kell, és ahol a létszám alacsony, azokra nem lesz hatással” – magyarázta korábban Ilie Bolojan.
„Van egy teljesítménybeli problémánk, hadd mondjak egy példát arra, hogyan értékelhetjük ezt. Vettünk néhány repülőteret, megnéztük az utasok számát, és összehasonlítottuk. Ebből az összehasonlításból látható, hogy a romániai repülőtereken, nem akarok egyet se megnevezni, sokkal kevesebb személyzettel is meg lehet oldani” – nyilatkozta a távozó miniszterelnök-helyettes.
Mint ismeretes, a megszorítások azt követően váltak elkerülhetetlenné, hogy – többek között az elnökválasztás érvénytelenítése miatt az idei évre is átnyúlt 2024-es választási szuperév kampányadakozásai miatt – óriásira duzzadt az amúgy az európai uniós viszonylatban egyik legmagasabbnak számító GDP-arányos költségvetési hiány, a tavalyi év végén elérte a 9,4 százalékot.
A parlamenti választások után megalakult Ciolacu-kormány már tudta, hogy deficitcsökkentésre lesz szükség, ha az ország nem akarja a bóvli kategóriába besorolt államokhoz hasonló óriási kamatok mellett finanszíroznia hiányt, illetve nem akarja, hogy Brüsszel elzárja a pénzcsapokat. Első körben egy úgynevezett salátarendeletbe foglalt intézkedésekkel próbált „tüzet oltani”, és vállalta, hogy 2025-ben konkrét intézkedéseket foganatosít a kiadások visszaszorítása és a bevételek növelése érdekében.
Az idei évi állami költségvetésben nem kevesebbet vállaltak, mint hogy 7,05 százalékos szintre szorítják vissza a 2025-ös év végére a hiányt, ma már azonban senki sem hiszi azt, hogy ezt a célt tartani lehetne, még a legoptimistább forgatókönyvek szerint is valahová 8 százalék körülre sikerülhet visszaszorítani a hiányt az elfogadott és tervezett deficitcsökkentő intézkedéscsomagokkal.
Amint arról korábban írtunk, az augusztus elsejétől hatályos első deficitcsökkentő intézkedéscsomag főbb előírásai:
Nicușor Dan államfő kihirdette az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagról szóló törvényt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az év első hat hónapjában a nyers adatok szerint 2,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2024 azonos időszakához képest – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Törvény Ereje Szakszervezeti Szövetség ügyvezető alelnöke, Marius Sepi arra kérte a parlamentet és a miniszterelnököt, biztosítsanak „tisztességes” veszélyességi bérpótlékot az egészségügy, a szociális ellátás és a közigazgatás területén dolgozóknak.
Bár jót nem igazán hallani róla, a kelet-közép-európai mindennapjainkra nézve nem jár katasztrofális következményekkel az EU és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi és vámmegállapodás a Krónikának nyilatkozó gazdasági elemző szerint.
A Bevándorlási Főfelügyelőség (IGI) az idei első hét hónapban 49.643 munkavállalási engedélyt adott ki külföldi állampolgároknak – tájékoztatott kedden az intézmény.
Kijelölték a Nagyvárad–Arad gyorsforgalmi út második, a Bihar megyei Nagyszalonta és az Arad megyei Kisjenő közötti szakaszának az építőjét. A 39,7 kilométeres gyorsforgalmi szakasz építését egy török–román cégtársulásra bízták.
Egy új napelempark építése zajlik Kisjenő határában, amely a tervek szerint már az ősz folyamán megkezdi működését. A több mint 50 hektáron elterülő fotovoltaikus „áramfarm” kapacitása mintegy 54 MW, évente pedig 70 GW villamosenergiát termel majd.
Több mint tízezer európai szálloda csatlakozik az amszterdami székhelyű Booking.com ellen indított kollektív perhez, hogy kártérítést kérjenek az online utazási iroda úgynevezett „legjobb ár” záradékának alkalmazása miatt elszenvedett veszteségekért.
Mintegy nyolcmilliárd lejjel nő az egészségbiztosítási rendszer költségvetése a rendszerbe befizető kategóriák kiterjesztése következtében – jelentette ki az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) elnöke, Horaţiu Remus Moldovan.
2024-ben az Európai Unió országai összesen 34,7 milliárd liter sört gyártottak.
Idén júliusban 16 276 új személyautót helyeztek forgalomba Romániában, 26 százalékkal többet, mint a tavalyi hetedik hónapban – közölte pénteken a Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesülete (APIA).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!