2010. június 24., 10:182010. június 24., 10:18
Írhatnék arról is, hány embert nyomorít az árvíz, de hát nekem emiatt csak a hangyák szaporodtak el a konyhai kagyló alatt. S ha már itt tartunk, panaszkodhatnék az időjárásra is, mert mégis hogy képzeli, így lehűlni, ennyit esni, s különben is, Medárd napján nem volt rossz idő, tehát nem tudom, honnan veszi a bátorságot szembeszállni az ősökkel.
Vagy siránkozzak az újabb adók ellen, amik népmesébe illenek, hiszen hol vannak, hol nem, de a vége mindig az, hogy boldogan élnek, míg meg nem halnak (az adófizetők). De írhatnék akár arról is, hogy megint több száz percet késnek a vonatok, négy-öt órákat vesztegelnek az állomáson, a változatosság kedvéért nem a hó miatt, ezúttal az eső mosta el a pályát, képen kapott egy mozdonyt egy vihar által kicsavart fa, s a Korona is délelőtt tizenegyre ért be Kolozsvárra éjjel kettő helyett. Vagy vesézzem ki az újabb szociológusi okoskodásokat, miszerint a média szórakoztatásra törekszik és elhanyagolja a tartalmat? Persze, így van, mert még ezt sem veszik, nemhogy a tartalmat.
És akkor vesszek össze magammal, hogy hol marad a média nevelő jellege? Hát ott, ahol lemarad a bevétel… mert az ember nem engedheti meg magának, hogy jókedvéből neveljen médián keresztül, s ha mégis, akkor úgyis kieszik a disznók a moslékból előbb-utóbb. Ha nem hiszik, kérdezzék Diaconescut. Itt azonban még nincs vége a sornak. Nem is beszéltem a bikfalvi terroristáról, aki történetesen egy medve, de nem házi. „A mi medvéink barnák, ennek nagyon sötét a szőre” – mondta a polgármester, és meg sem gondolta, hogy még egy ilyen mondat, és jön az Amnesty International jogvédő szervezet, s tanulmányt ír A sötét szőrű medvék diszkriminálása Bikfalván címmel.
S ha már ilyen szép listát hoztam össze, muszáj megemlítenem azt a tíz román rendőrt is, akit Semirék láttak vendégül Kölnben, és most esett le a tantusz, hogy miért hívják a sorozatot Cobra 11-nek. Nem sikerült eldöntenem, végül miről is írhatnék, inkább hagyom a francba az egészet, úgyis csak siránkoznék, azt szóban is tudok, barátaim majd eltűrik mondanivalómat a nyomdafesték helyett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok