2010. június 24., 10:182010. június 24., 10:18
Írhatnék arról is, hány embert nyomorít az árvíz, de hát nekem emiatt csak a hangyák szaporodtak el a konyhai kagyló alatt. S ha már itt tartunk, panaszkodhatnék az időjárásra is, mert mégis hogy képzeli, így lehűlni, ennyit esni, s különben is, Medárd napján nem volt rossz idő, tehát nem tudom, honnan veszi a bátorságot szembeszállni az ősökkel.
Vagy siránkozzak az újabb adók ellen, amik népmesébe illenek, hiszen hol vannak, hol nem, de a vége mindig az, hogy boldogan élnek, míg meg nem halnak (az adófizetők). De írhatnék akár arról is, hogy megint több száz percet késnek a vonatok, négy-öt órákat vesztegelnek az állomáson, a változatosság kedvéért nem a hó miatt, ezúttal az eső mosta el a pályát, képen kapott egy mozdonyt egy vihar által kicsavart fa, s a Korona is délelőtt tizenegyre ért be Kolozsvárra éjjel kettő helyett. Vagy vesézzem ki az újabb szociológusi okoskodásokat, miszerint a média szórakoztatásra törekszik és elhanyagolja a tartalmat? Persze, így van, mert még ezt sem veszik, nemhogy a tartalmat.
És akkor vesszek össze magammal, hogy hol marad a média nevelő jellege? Hát ott, ahol lemarad a bevétel… mert az ember nem engedheti meg magának, hogy jókedvéből neveljen médián keresztül, s ha mégis, akkor úgyis kieszik a disznók a moslékból előbb-utóbb. Ha nem hiszik, kérdezzék Diaconescut. Itt azonban még nincs vége a sornak. Nem is beszéltem a bikfalvi terroristáról, aki történetesen egy medve, de nem házi. „A mi medvéink barnák, ennek nagyon sötét a szőre” – mondta a polgármester, és meg sem gondolta, hogy még egy ilyen mondat, és jön az Amnesty International jogvédő szervezet, s tanulmányt ír A sötét szőrű medvék diszkriminálása Bikfalván címmel.
S ha már ilyen szép listát hoztam össze, muszáj megemlítenem azt a tíz román rendőrt is, akit Semirék láttak vendégül Kölnben, és most esett le a tantusz, hogy miért hívják a sorozatot Cobra 11-nek. Nem sikerült eldöntenem, végül miről is írhatnék, inkább hagyom a francba az egészet, úgyis csak siránkoznék, azt szóban is tudok, barátaim majd eltűrik mondanivalómat a nyomdafesték helyett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
Látogatottsági adatok