A parlament házbizottságának döntése értelmében csütörtökön felolvassák, október 5-én pedig megvitatják és szavazásra bocsátják a Szociáldemokrata Párt (PSD) bizalmatlansági indítványát a két ház együttes ülésén. A hárompárti koalíciót nemrég faképnél hagyó Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az ellenzékben lévő Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vezetői jelezték, készek megszavazni a PSD indítványát, ami azt jelenti, megvan a többség a kormány leváltására. Enyhe politikai hullaszag terjeng a Victoria-palota folyosóin.

Hogyan tovább Cîțu után? Elképzelhető forgatókönyv, hogy a PNL jelenlegi fenyegetőzései ellenére újraindulnak a tárgyalások a korábbi, hárompárti koalíció újraélesztése érdekében. Cîțu lehetséges utódjával kapcsolatban még nem röppentek fel sajtóinformációk, de korábban Emil Boc volt miniszterelnököt, Kolozsvár polgármesterét a PNL esetleges 2024-es államfőjelötjeként emlegették.

A legsikeresebb polgármesterként számontartott politikus akár kormányfőjelölt is lehet Cîțu várható bukását követően. Ez megkönnyítené a koalíció helyreállítását is. A PSD közben előrehozott választásokat sürget, de ennek esélye elhanyagolható, hiszen a parlamenti többség nem érdekelt egy új megmérettetésben. Friss felmérések szerint jelenleg a PSD 37, a PNL 20, az AUR 14, az USR 13, az RMDSZ pedig 5 százalékos támogatottságot tudhat maga mögött. Ha most tartanák a választásokat Romániában, az ellenzék szerezne többséget a parlamentben, a szociáldemokraták a rendszer-, oltás- és magyarellenes AUR-ral közösen alakíthatnának kormányt.

Marad még egy kisebbségi PNL–RMDSZ kormány lehetősége, az ezzel járó garantált instabilitással.
Az embereket ennél sokkal jobban érdekli ugyanakkor, hogy mi lesz az elszabadult energiaárakkal és a járványkezeléssel. A gáz- és villanyáramárak esetében egyetlen olyan megoldás van, amely megnyugtatóan rendezné a lakossági fogyasztók drámai helyzetét: a háztartások tarifáinak hatósági rögzítése. Mára az állami kontroll valamilyen szintű növelése egyfajta trend lett az Európai Unión belül is, brüsszeli tilalmakra hivatkozni most kicsit sem időszerű. Erre az intézkedésre van még néhány napja a kormánynak. Ha a felelősség minimális látszatával kíván lelépni a színről ez a harmadik ligás Superman, akkor a kedd este elszabaduló teljes politikai káosz előtt lépnie kell az energiaárak ügyében.

Az országra lassan teljes erővel lecsapó negyedik járványhullám kezelésében sem látszik még a kijelölt út. Az átoltottság növelésére egyelőre ellentmondásos döntések születnek. Miért kell egy településen hatezreléknyi fertőzöttségnél a teljes leállás, azaz a gazdaság újbóli megfojtása mellett dönteni? Mi értelme van az éttermek, a klubok, a sportversenyek, koncertek, mozik, magánesemények lezárására azok előtt, akik hallgattak a hatóságokra, és az oltás mellett döntöttek, így jóval kisebb arányban és mértékben betegednek meg, illetve fertőznek? Megfordítva a kérdést: miért oltatná be magát egy, a vakcina hatékonyságában kételkedő ember, ha továbbra sem szabadul meg a korlátozásoktól?

Ha a döntéshozók növelni akarják a beoltottságot, akkor azt nem a propagandával, az egyes munkakörökben kötelezővé tett vakcinálással fogják elérni, hanem a mindent szabad az oltottnak és – majdnem – semmit az oltatlannak szabály bevezetésével.

Egyelőre egy oltottnak annyi előnye van az oltatlannal szemben, hogy este nyolc óra után szabadon közlekedhet a nagyobb fertőzöttségű településen. És mégis hova közlekedjen, ha mindent bezárnak? Kolléganőm szíves engedélyével idézek egy idevágó szerkesztőségi párbeszédet: – Ha bezárnak az éttermek, a karantén alatt hova fogunk menni oltottakként? – Házibulizni az oltatlanokhoz.