2010. július 05., 09:592010. július 05., 09:59
Ma gazdasági alapon megy a harc. Nem a meccs a lényeg, hanem a szünetekben orrba-szájba nyomatott sör és csipsz és lakáshitel reklámja. Kit érdekel, hányszor talált kapuba az argentin csatár, mikor most csupán 40 évre szóló hitellel lehet kiváltani a korábbi, 30 évre szólót. Azt viszont elfelejtik a pénzvadász reklámügynökök, hogy ha nem rúgják a labdát, a néző sem ül a doboz előtt. Kimegy és leereszti az időközben felgyűlt sört, hoz másikat a hűtőből, vagy épp kárörvendően átkiabál a szomszédnak, aki köztudottan a vesztésre álló csapatnak drukkol. Hitelt esze ágában sincsen igényelni, hiszen még azt a kölcsönt sem bírja visszafizetni a keresztapjának, amelyet a gyerekek bölcsőjére vett fel 20 éve. Azok a zsiványok, akik a határ mellett laknak, és egy százas szeggel is képesek befogni az m1-et, meg profitálnak a jó magyar kommentálásból, és szorgalmasan ürítik a román állami televízió amúgy is kongó zsírosbödönjét. Hát kérem, nincsen mit tenni, ebben az esetben ki kell küldeni a mínusz 25 százalékos bérből tartott közalkalmazottakat, és ki kell adni nekik az ukázt: minden bevethető eszközzel tereljék visszafelé a magyar tévé alattomosan támadó hullámait. Lesz majd, aki az öreganyja 20 literes nagylábasát tartja Nyugatnak, mások meg a kiszuperált ukrán urándúsító szerszámokat vetik be. Minden a fociról szól, és annak is kötelező néznie a meccset, aki sohasem értette, miért rohangászik 22 megvadult ember egy bőrdarabért 90 percen keresztül, közben pedig több millióan ordítanak egymásra habzó szájjal világszerte. A komoly reklámpénzek mellett a foci az etnikai összeugrasztásra is kiváló eszköz. Még akkor is lehet verekedni miatta a szomszéd falu eltérő ajkú lakosságával, ha a mi országaink közül egyik sem játszik délen. Nem jutottak ki, mert már évek, sőt évtizedek óta csak ballábasokat válogatnak be a nemzeti 11-be. A jobbakat eladják külföldi klubcsapatoknak, akik ha a hazát kell szolgálni, nem követik a robespierre-i példát. De nem is baj, majd megváltozik a kép, ha 50 év múlva Budapesten rendezik meg a vb-t.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok