2011. február 11., 09:422011. február 11., 09:42
Persze azzal tisztában vagyunk, hogy egy felsőoktatási intézményben a legfontosabb szempont az oktatás minősége, az, hogy az ott tanuló diákok korszerű ismereteket szerezve olyan diplomát kapjanak kézhez, amely megkönnyíti elhelyezkedésüket a munkaerőpiacon. Az, hogy a folyosókon vagy a tantermek ajtaján milyen nyelven szerepelnek a hivatalos feliratok, ebből a szempontból nem feltétlenül releváns. A BBTE-n történt újabb incidens azonban valahogy mégis kellemetlen érzést kelt. Az intézmény ugyanis úgy reagálta le a „gerillafelirat” elhelyezését, mintha valamilyen főbenjáró bűncselekmény történt volna, ekkora patáliát talán csak akkor csap az intézmény portása, ha azt fedezi fel, hogy egy ismeretlen két kiló TNT-t helyezett el a rektori hivatal bejárata előtt. Ez pedig azt jelzi, hogy az egyetem vezetésének mentalitása még akkor sem sokat változott, ha amúgy nagy kegyesen lehetővé tette, hogy néhány helyen megjelenjen egy-egy magyar nyelvű szöveg. Ha egy egyszerű, Tudakozó feliratú tábla elhelyezését rendőrségi ügynek tekintik, az régen rossz. Hiszen úgy is felfoghatták volna: legalább ezen tábla elkészítését sem az egyetem kasszájából kellett finanszírozni, ráadásul az sem utolsó szempont, hogy a főbejárat melletti felirat láttán a magyar hallgatók és tanárok közérzete is javulhat.
A jelek szerint azonban ez nem feltétlenül fontos. A BBTE-n csak annyi és úgy lehet magyar, hogy az a fene nagy multikulturalizmusban azért ne fenyegesse a román fölényt, és még véletlenül se tűnjön úgy, hogy a magyar elemet egyenlőnek tekintik. Vagyis persze bizonyos tekintetben mégis: a magyar hallgatóknak és tanároknak ugyanúgy jogukban áll a román nyelvet használni a hivatalos ügyintézések során, mint román társaiknak. A Bolyai Kezdeményező Bizottság tesztje, vagyis a magyar feliratok elhelyezéséről szóló pályázat tehát ismét azt az álláspontot erősíti, hogy az ilyen konfliktusok elkerülésére a legjobb megoldás mégiscsak egy önálló, az állam által működtetett magyar tudományegyetem létrehozása lenne. Persze azért az, hogy jelenleg csupán a magyar egyetemi hallgatók egyharmada tanulhat magyarul, miközben a magyaroknak adófizető polgárként ugyanúgy joguk van az önálló, minden tudományos területet felölelő anyanyelvű állami felsőoktatásra, mint a románoknak, szintén nem sokadrangú érv.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.