2009. december 30., 12:432009. december 30., 12:43
A politika terén az RMDSZ illetékeseinek egyelőre édes teherrel kell megküzdeniük: azt kell kibrusztolniuk, hogy a szövetség magyar érdekeltségű megyékben kapja meg a kialkudott prefektusi, alprefektusi tisztségeket.
Igaz, hogy az RMDSZ korábban a prefektusi tisztség decentralizáció jegyében történő eltörlése mellett tört lándzsát – ám remélhetőleg az Ami ellen nem tudsz küzdeni, annak állj az élére! elv jegyében megvívandó küzdelemben sikerül nem csupán az RMDSZ számára, de összmagyar szempontból is kedvező helyzetet kivívni.
A pozíciók elosztása amúgy még a legkisebb gond – 2010 a folyamatos kampány miatt elodázott megszorítások éve lesz, így a kormánynak a bér- és nyugdíjbefagyasztások, elbocsátások, megvont juttatások miatti elégedetlenséggel is meg kell birkóznia.
Most eszünk ágában sincs demagóg szónoklatokat rögtönözni a szociálisan érzéketlen kabinetről, hiszen a gazdaság helyzete megköveteli a kiadások visszafogását – de hogy nem lennénk a kormány helyében, amikor szembe kell néznie az elégedetlenkedőkkel, az is tény. Igaz, egyszerű állampolgárként sem lesz minden fenékig tejföl. Persze vészmadárkodásból is megárt a sok – pláne így szilveszter előtt. Úgyhogy az olvasóknak és magunknak azt kívánjuk: az új évben azért a lehető legkevesebb legyen a gond és a teher.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
A Donald Trump elnökválasztási győzelme nyomán átalakulóban levő világrend kapcsán sokan érezhetik úgy, hogy kicsúszik a lábuk alól a talaj – de kevés ország érezheti annyira intenzíven, mint Románia.