VEZÉRCIKK – Bár még jó fél év van hátra a nyolcadikosok kisérettségijéig, egész biztosan sok diák, tanár és szülő számára okoz fejtörést a vizsgára való felkészülés.
2016. december 14., 19:342016. december 14., 19:34
A romániai magyar nyolcadikosok jelentős hányadának nem könnyű megfelelőképpen ráhangolódni a komplex megmérettetésre, különös tekintettel a román nyelv- és irodalom követelményekre. Hiszen változatos szókincset használva kellene könnyedén érvelniük és bizonyítaniuk, helyesen megfogalmazott, okos gondolatokkal előrukkolniuk irodalmi szemelvények kapcsán, alaposan kéne ismerniük a nyelvtant, hogy megbirkózzanak a mondattani, alaktani, hangtani feladatokkal.
Sokszor abszurd és lehetetlennek tűnő vállalkozás átmenni ezen az akadálypályán, hiszen az átlagos erdélyi magyar gyermeknek rengeteget kell kínlódnia ahhoz, hogy eleget tegyen az elvárásoknak – még akkor is, ha többé-kevésbé érti vagy beszéli a románt. Az már csak ráadás, hogy valószínűleg a román ajkú felvételizők nagy hányadának sem könnyű a megmérettetés, amely az elmúlt években felhalmozott irdatlan mennyiségű lexikális tudásra alapoz. Az elvárások pedig nem tesznek különbséget: a magyar ajkúnak pont úgy kell számot adnia romántudásáról, mint a többséginek. Azt most tegyük zárójelbe (bár megérne egy misét), hogy az oktatási rendszer arra is fittyet hány, hogy 14 éves kor körül a kamasz szellemére, lelkére és fizikumára is hatványozottan ránehezedik a felnövéssel járó változások súlya: pont a felnőtté válás folyamatának talán legnehezebb időszakára időzíti a kisérettségit és persze a felkészülést.
Mit is tehetnének a mostani nyolcadikosok? Ők már nem tartoznak a szerencsések közé, akik a jövőben talán kevesebb házi feladatot kapnak, könnyebb lesz az iskolatáskájuk – persze csak abban az esetben, ha nem változtatják meg egy tollvonással a választások előtt napvilágot látott miniszteri rendeletet. Úgyhogy éppúgy fel kell készülniük a kisérettségire, mint ahogyan a korábbi generációknak, akik jól, rosszul, de vették az akadályokat, igazodva a körülményekhez. Aztán kilencedik-tizedik osztályos korukra elfelejtették a vizsgára megtanult anyag legnagyobb részét, érettségi előtt pedig kezdődött minden elölről.
Hogy mit tehetnek a szülők? Zsebükbe nyúlnak és kifizetik a magánórákat, mint az előző generációk szülei, csak hogy a felvételiző értse valamennyire Slavici, Sadoveanu vagy Arghezi szövegeit, és csússzon át valahogy a vizsgán. Ahogy az érettségi előtt állók szülei közül is sokan ezt teszik. És hogy mi egyebet tehet a tanár, mint amit az előzőkben: megpróbálja a lehető legjobban feltarisznyálni a diákokat. És még egyvalamit tehetnek mindannyian: reménykedhetnek a csodában, hogy másképpen lesz. Talán jövőre vagy a jövő utáni évben. Vagy valamikor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!