2011. május 12., 10:112011. május 12., 10:11
Egyre többen vallják, hogy a Boc-kabinet elvesztette szuverenitását, és átengedte kezéből a hatalmat a Jeffrey Franks vezette IMF-küldöttségnek, amely minden stratégiai fontosságú kérdésben magának vindikálja a végső szót. Hiszen lám, már azt is a valutaalaposok szabják meg, nyújtson-e a kormány – és ha igen, akkor kinek – fűtésár-támogatást a lakosságnak, ami épp olyan, mintha a hitelező szabná meg az adósnak, mire költse a jövedelmét.
A társadalmi szentencia látszólag nem jár messze a valóságtól, a bökkenő csak az: nem tudjuk, mi lett volna, ha Románia nem folyamodik a nemzetközi hitelhez. Azazhogy sejtjük: a csőd felé rohanó országnak így is, úgy is szüksége lett volna kölcsönre, a többek között az IMF-fel kötött megállapodás híján azonban kockázati besorolása vészjóslóan romlott volna, és a kormány jelenleg nem 5, hanem 16 százalékos kamatra kapna hitelt a magánhitelezőktől, akárcsak Görögország.
A Valutaalap jelenlétének egyik legáldásosabb hatása egy ország számára ugyanis az, hogy csökkenti a magánszférától igényelt kölcsönök költségeit, hiszen a privát pénzintézetek az IMF révén látnak biztosítékot arra, hogy visszakapják a pénzüket. Hiszen jól tudják: a valutaalaposok „ostorral a kezükben” őrködnek afölött, hogy a meghitelezett állam ne költekezzék mértéktelenül, ne billentse fel helyrehozhatatlanul a költségvetési egyensúlyt, ugyanakkor kontrollt is gyakorol a politikai osztály fölött, hogy ne engedjen a populista ígérgetések kísértésének.
Okkal lehet szórakozni azon, hogy Jeffrey Franks kihasadt talpú cipőben jelent meg a Cotroceni-palotában, nem nehéz viszont elképzelni, milyen ágrólszakadt lenne most az ország, ha a reformok megvalósítására önerőből tehetetlen kormányra nem nehezedik válságos időkben az IMF szigora. Különösen most, amikor közelegnek a közpénzek szórására annyira alkalmas választások.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!