2010. április 12., 10:032010. április 12., 10:03
A gyorsfolyású Olt vize például tucatjával sodorja magával a különböző műanyag palackokat. Eddig nem volt ennyire nyilvánvaló a szennyezettség, hiszen a jég- és hótakaró jól leplezte a szégyenfoltot, de a tavasz kiteregette az emberiség szennyesét. Az egy másodperc töredéke alatt eldobott műanyag szemétnek több mint száz év kell, míg megsemmisül, de akkor sem tűnik el nyomtalanul, hosszasan érezteti káros hatásait. Az egyszerű emberek is otthagyják kézjegyüket a közvetlen környezetükön, aláírják a jövőt. Utódaink majd abból a mérgezett vízből isznak, amelyet mi keverünk meg nekik.
Papírhajók helyett pillekönnyű palackokat hajtogatunk ükunokáinknak, hadd örüljenek a gyerekek, legyen mivel játszaniuk, és mozduljanak ki a természetbe, hanyagolják azokat a fránya számítógépeket. Az viszont semmiképp nem fér a fejembe, kik azok az elvetemültek, akik ablakmosót és ruhaöblítőt pakolnak a kirándulótarisznyájukba. Mert vannak ám ilyenek, máskülönben nem lennének folyóparti bokrok ágain vegyszeres nejlontárolók. Gondolom, a válság miatt a háziasszonyoknak nincs lehetőségük géppel mosni, és kiviszik a tetrabugyit a patakpartra. Az áramlat azonban nem játszik; a víz ragad, s a gatya szakad, a gatya szalad. Mari néni cukra erre a csillagokat súrolja, és felkiált: Ha a textil kellett, kelljen a mosószer is! No, hát most elárultam, ez a nagy titok, így kerülnek vegyszeres flakonok a tiszta vizű hegyi patakokba. Valakinek már fel kellene találnia a műanyagbegyűjtőket.
Ezek a gyűjtőpontok az ócskavas-felvásárlók mintájára flakonokat vennének kilóra. Jó megoldás, hiszen lyukas rézmozsarat egyet sem találni a természet lágy ölén, azokat gyorsan összekapkodják a természetbarát színesfémtolvajok. A begyűjtött műanyagból lehetne építeni játszótéri kellékeket, mert a mai fából készültek komoly kihasználtságuk miatt hamar tönkremennek, a vasból épített körhintákat pedig idejekorán meglovasítják. Legyen műanyagból a világ, és akkor nem kell kivágni egyetlen fát sem, és egyetlen folyót sem kell mérgezni, mert az a felmérhetetlen mennyiségű flakon, amelyet az utóbbi évtizedekben termelt a Földön élő kétlábú, beszélő állat, elég lesz még kétszáz évig.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.