2010. január 18., 10:302010. január 18., 10:30
Azt pedig a szocdem-soviniszta kormány eddigi viselkedését ismerve nem nehéz megjósolni, hogy a Robert Fico vezette kabinet melyik kategóriába tartozik majd. Pláne annak nyomán, hogy most nyeregben érezheti magát: pártja, a Smer toronymagas esélyesnek számít a választások megnyerésére, ráadásul a baloldali szolidaritás- és egyenlőségeszme nagyobb dicsőségére az Európai Szocialista Párt is visszafogadta a soraiba, annak ellenére, hogy két fasiszta párttal kormányoz közösen, és hogy képes volt egy olyan jogszabályt elfogadni, mint a nyelvtörvény. (Igaz, abban végső soron egy bizonyos szempontból nézve nem sérül az egyenlőség elve, hiszen minden szlovák állampolgárt egyenlő mértékben jogosít fel az államnyelv használatára).
Az pedig szinte borítékolható, hogy Fico, illetve külügyminisztere, Miroslav Lajcák az európai szocialisták döntését is felhozza majd annak alátámasztására, mennyire szalonképes a nyelvtörvény, miközben a felvidéki magyarok két pártja a választási elkőkészületek jegyében éppen egymás szorgalmas ekézésével foglalatoskodik. A kilenc évvel ezelőtt a magyar státustörvény kapcsán megszületett bizottsági állásfoglalás utóélete jelzi, melyek a kilátások a nyelvtörvény kapcsán. (Nem mintha a kirekesztő szlovák jogszabályt amúgy egy lapon lehetne emlegetni a jogvédelem kiterjesztésére hivatott státustörvénnyel).
Akkor a 2002-es magyarországi kormányváltás nyomán hivatalba lépő új kabinet kellett ahhoz, hogy a konfliktusok elsimítása érdekében „európai szellemben” átszabja a törvényt, és most is az a helyzet, hogy csak egy új pozsonyi kormánytól várhatjuk a nyelvtörvény módosítását. Persze a kormányfőt várhatóan továbbra is Robert Ficónak hívják majd, de ha Ján Slota nemzeti pártját és Vladimir Meciar alakulatát sikerülne kigolyózni, és a Smer új összetételű koalíció megkötésére kényszerülne, legalább a változás reménye meglenne.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
A Donald Trump elnökválasztási győzelme nyomán átalakulóban levő világrend kapcsán sokan érezhetik úgy, hogy kicsúszik a lábuk alól a talaj – de kevés ország érezheti annyira intenzíven, mint Románia.
Látogatottsági adatok