VEZÉRCIKK – Európa látja, hogy milyen problémákkal küszködnek a kisebbségek Romániában, ám az Unió kormányzati intézményei egyelőre fittyet hánynak a nemzetközi jelentésekre is.
2014. június 03., 20:132014. június 03., 20:13
Az Európa Tanács rasszizmussal és intoleranciával foglalkozó szakértői bizottsága legfrissebb jelentésében több bírálatot is megfogalmaz Romániával szemben. A dokumentumban főleg a romák hátrányos megkülönböztetését sérelmezik, de a Székelyföld közigazgatási beolvasztására irányuló tervek, a kettős mérce alkalmazása a szimbólumhasználat terén, az ingatlan-visszaszolgáltatások hátráltatása, sőt még a kovásznai trikolór hajpántos lány konfliktusgerjesztő története is helyet kapott a jelentésben.
A szakbizottság állásfoglalása nem sokkal azután látott napvilágot, hogy áprilisban az ET parlamenti közgyűlése elfogadta a hagyományos kisebbségek jogairól szóló, magyar kezdeményezésű Kalmár-jelentést, amely fontos előrelépésnek tekinthető, hiszen jól működő autonómiamodellekre hivatkozik, és a nemzeti kisebbségek hivatalos nyelvhasználatát szorgalmazza, mert a kisebbségvédelem – amelyet politikai prioritásként kell kezelni – „a konfliktusok megelőzésének egyik eszköze”.
Ezt így gondolja a strasbourgi székhelyű, 47 európai államot tömörítő, az emberi jogok védelmét zászlajára tűző nemzetközi szervezet, az Európai Bizottság azonban csírájában elfojt minden erre irányuló kezdeményezést: az Unió döntés-előkészítő, végrehajtó és ellenőrző szerve ugyanis a Székely Nemzeti Tanács, illetve az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója és az RMDSZ közös kisebbségvédelmi polgári kezdeményezésének bejegyzését is elutasította, ami miatt pert indítottak a beterjesztők az EB ellen.
Nincs új a nap alatt: az érdekszövevényben vergődő politikai elit nemcsak Bukarestben, hanem uniós szinten is csak arról hajlandó tudomást venni, amiről akar. Az Európa Tanácsnak azonban jóval nagyobb súlya van a kontinentális politikában, mint a jelenleg is kormányon lévő érdekképviseletünknek a hazai színtéren, ezért joggal bízhatunk abban, hogy a nyomásgyakorlás felerősödik, és a közeljövőben valós kisebbségvédelmi eredményekkel szolgál. Legalább nemzetközi szinten.
Egyszerre szimbolikus és ironikus, hogy a rendszerváltás Romániájának meghatározó alakja, Ion Iliescu még halálában is, 36 évvel az 1989-es események és 21 évvel a politika első vonalából való kikerülése után még mindig releváns tényező.
Elöljáróban szögezzük le: az emberek többsége a jövedelme mértékétől függetlenül általában elégedetlen annak összegével, a méltányos nyugdíjhoz való jog pedig mindenkit megillet.
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
szóljon hozzá!