VEZÉRCIKK – Európa látja, hogy milyen problémákkal küszködnek a kisebbségek Romániában, ám az Unió kormányzati intézményei egyelőre fittyet hánynak a nemzetközi jelentésekre is.
2014. június 03., 20:132014. június 03., 20:13
Az Európa Tanács rasszizmussal és intoleranciával foglalkozó szakértői bizottsága legfrissebb jelentésében több bírálatot is megfogalmaz Romániával szemben. A dokumentumban főleg a romák hátrányos megkülönböztetését sérelmezik, de a Székelyföld közigazgatási beolvasztására irányuló tervek, a kettős mérce alkalmazása a szimbólumhasználat terén, az ingatlan-visszaszolgáltatások hátráltatása, sőt még a kovásznai trikolór hajpántos lány konfliktusgerjesztő története is helyet kapott a jelentésben.
A szakbizottság állásfoglalása nem sokkal azután látott napvilágot, hogy áprilisban az ET parlamenti közgyűlése elfogadta a hagyományos kisebbségek jogairól szóló, magyar kezdeményezésű Kalmár-jelentést, amely fontos előrelépésnek tekinthető, hiszen jól működő autonómiamodellekre hivatkozik, és a nemzeti kisebbségek hivatalos nyelvhasználatát szorgalmazza, mert a kisebbségvédelem – amelyet politikai prioritásként kell kezelni – „a konfliktusok megelőzésének egyik eszköze”.
Ezt így gondolja a strasbourgi székhelyű, 47 európai államot tömörítő, az emberi jogok védelmét zászlajára tűző nemzetközi szervezet, az Európai Bizottság azonban csírájában elfojt minden erre irányuló kezdeményezést: az Unió döntés-előkészítő, végrehajtó és ellenőrző szerve ugyanis a Székely Nemzeti Tanács, illetve az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója és az RMDSZ közös kisebbségvédelmi polgári kezdeményezésének bejegyzését is elutasította, ami miatt pert indítottak a beterjesztők az EB ellen.
Nincs új a nap alatt: az érdekszövevényben vergődő politikai elit nemcsak Bukarestben, hanem uniós szinten is csak arról hajlandó tudomást venni, amiről akar. Az Európa Tanácsnak azonban jóval nagyobb súlya van a kontinentális politikában, mint a jelenleg is kormányon lévő érdekképviseletünknek a hazai színtéren, ezért joggal bízhatunk abban, hogy a nyomásgyakorlás felerősödik, és a közeljövőben valós kisebbségvédelmi eredményekkel szolgál. Legalább nemzetközi szinten.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!