2010. július 15., 10:152010. július 15., 10:15
Pedig Jóska még be sem mutatta rezidenciáját belülről, igaz, a villanyosokkal szemben sem volt valami vendégszerető, nem értette, miért nem maradhat a villanyóra is a szekrénnyel együtt a pincében. Hiszen leleményességgel megoldotta a problémát: létrát rakott a szakadékhoz, így az immár kétszintes lakrészében külön gardróbot is kialakíthatott magának.
Bár nem volt annyi fantáziája, mint kollégájának, ki lusta volt felvágni a tüzelőt, így a gerendára erősítette a fahasáb egyik végét, másikat a kályhában meggyújtotta, s mikor a vége leégett, bennebb tolta a fát. Jóskának ahhoz azért volt esze, hogy eladja a ház ablaküvegeit, nejlont feszítsen ki helyettük, majd a naivokkal még azt is elhitesse, hogy csak korszerűsítette a házát, mert az új módszerével jobb lett a hang- és hőszigetelés.
Egy átlagos székely faluban szervezett alkotótábor azonban arra is jó lehet, hogy megtudjuk, amit mi nyomorúságnak nevezünk, más értéknek látja (valószínűleg a kormány is hasonlóan szemléli a Kovászna megyei utakat). Miközben mi azt mondjuk, fejletlen technológiával rendelkezik az itthoni gazdaság, a messziről jött azt mondja, nálatok még használatban vannak a régi módszerek. S miközben ló- és tehéntrágyát kerülgetünk mérgelődve az utakon, szégyenkezve visszük kocsinkat az autómosóba, a turista tátott szájjal nézi végig a levonuló csordát, mely minden reggel és este kizárólag a kapu elé pottyant.
Sajnálkozva mondjuk, hogy van angol vécénk, de kevés a kútban a víz, így nem bánnánk, ha a kinti vécét használnák, városi vendégeink pedig igazi hagyományos falusi életmódnak tekintik a kerti budit. A teljes igazsághoz azonban hozzátartozik az is, hogy kizárólag olyan „külföldiekre” értendő a fennebb leírt viselkedésmód, akik elsősorban önként és nem mellesleg az itteni világ megismeréséért utaztak Erdélybe. A kényszerlátogatások ugyanis, melyekből a teljes megvetés sugárzik, felérnek hatvan nemleges népszavazással.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.