2010. július 02., 10:432010. július 02., 10:43
Mert amúgy, nagy vonalakban, Bukarest felé rendben lennének a dolgok. Apróbb aggályoktól eltekintve, a román politikusoknak még hízeleghet, bóknak is tűnhet a magyarok érvelése: ha mi most ugyanazt tesszük, amit ti már régen és olyan ügyesen besszarábiai és bukovinai nemzettársaitok felé, akkor hát hol is lehetne itt bármilyen hézag?!
Napi ügyeken túl távolabbi dolgokról is szó esett. Teodor Baconschi román külügyminiszter örömmel üdvözölte, hogy a januártól kezdődő magyar EU-elnökség napirendjén a Duna-stratégia is szerepel. Bár a látogatásról kiadott közös közlemény konkrét részletekbe nem bocsátkozik, érdemes a témát egy kissé körbejárnunk. Mert ha arra gondolunk, hogy a modern Duna-szemlélet egyre inkább a teljes vízgyűjtő medencében és környezetvédelemben gondolkodik, no meg hogy ez a kettő szervesen összetartozik, akkor máris előbukkan Verespatak ügye. Amit most, egy udvariassági, bemutatkozó látogatáson nem illett feszegetni. És ha a kétoldalú kapcsolatokban pillanatnyilag nem is vitatják az ügyet, a diplomáciai szájkosár nem vonatkozik az ukránokra. Akik a Kígyó-sziget gazdasági platformjáért amúgy is szívesen törlesztenének. A kontinentális talapzatért, melynek nagy részéről tudjuk, a közelmúltban búcsúzhattak a románok javára, a hágai nemzetközi bíróság verdiktuma szerint. Nos, ukrán részről nemcsak az aranybányászat ciántechnológiáját, de a számos más vízszennyezést, no meg a Duna-delta tönkretételét is élvezettel olvassák déli szomszédjuk fejére. Bukarest a maga részéről a Chilia-ág, a hajózható Chilia-csatorna kapcsán passzolja vissza Kijevnek ugyanazt a labdát...
Szóval, ha csak az Al-Dunát nézzük, nem is lesz olyan egyszerű a magyar elnökség számára az egységes és távlati Duna-stratégia kidolgozása. A Dunáé, amely négy fővároson, tíz országon folyik át, és további hét állam vizeit hömpölyögteti a Fekete-tenger felé.
Nemrég Budán, a Várkapu és a Sándor-palota között (elnöki őrségváltás augusztus hatodikán), a sikló végállomásától figyeltem a Lánchíd forgalmát. Szenzációs onnan a Duna látványa is, s a váltakozó angol, német, orosz turistacsoportok mellett ismerős román szavak is sűrűn röpködtek a levegőben. Akkor, ott gondoltam először arra, amit most bennem Martonyi János bukaresti látogatása is megerősített: meglehet, egy évtized múlva az Európai Unió belvizén hajókázunk Ulmtól le, Bécsen, Pozsonyon, Budapesten és Belgrádon át egészen Sulináig.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
Látogatottsági adatok