2010. július 02., 10:432010. július 02., 10:43
Mert amúgy, nagy vonalakban, Bukarest felé rendben lennének a dolgok. Apróbb aggályoktól eltekintve, a román politikusoknak még hízeleghet, bóknak is tűnhet a magyarok érvelése: ha mi most ugyanazt tesszük, amit ti már régen és olyan ügyesen besszarábiai és bukovinai nemzettársaitok felé, akkor hát hol is lehetne itt bármilyen hézag?!
Napi ügyeken túl távolabbi dolgokról is szó esett. Teodor Baconschi román külügyminiszter örömmel üdvözölte, hogy a januártól kezdődő magyar EU-elnökség napirendjén a Duna-stratégia is szerepel. Bár a látogatásról kiadott közös közlemény konkrét részletekbe nem bocsátkozik, érdemes a témát egy kissé körbejárnunk. Mert ha arra gondolunk, hogy a modern Duna-szemlélet egyre inkább a teljes vízgyűjtő medencében és környezetvédelemben gondolkodik, no meg hogy ez a kettő szervesen összetartozik, akkor máris előbukkan Verespatak ügye. Amit most, egy udvariassági, bemutatkozó látogatáson nem illett feszegetni. És ha a kétoldalú kapcsolatokban pillanatnyilag nem is vitatják az ügyet, a diplomáciai szájkosár nem vonatkozik az ukránokra. Akik a Kígyó-sziget gazdasági platformjáért amúgy is szívesen törlesztenének. A kontinentális talapzatért, melynek nagy részéről tudjuk, a közelmúltban búcsúzhattak a románok javára, a hágai nemzetközi bíróság verdiktuma szerint. Nos, ukrán részről nemcsak az aranybányászat ciántechnológiáját, de a számos más vízszennyezést, no meg a Duna-delta tönkretételét is élvezettel olvassák déli szomszédjuk fejére. Bukarest a maga részéről a Chilia-ág, a hajózható Chilia-csatorna kapcsán passzolja vissza Kijevnek ugyanazt a labdát...
Szóval, ha csak az Al-Dunát nézzük, nem is lesz olyan egyszerű a magyar elnökség számára az egységes és távlati Duna-stratégia kidolgozása. A Dunáé, amely négy fővároson, tíz országon folyik át, és további hét állam vizeit hömpölyögteti a Fekete-tenger felé.
Nemrég Budán, a Várkapu és a Sándor-palota között (elnöki őrségváltás augusztus hatodikán), a sikló végállomásától figyeltem a Lánchíd forgalmát. Szenzációs onnan a Duna látványa is, s a váltakozó angol, német, orosz turistacsoportok mellett ismerős román szavak is sűrűn röpködtek a levegőben. Akkor, ott gondoltam először arra, amit most bennem Martonyi János bukaresti látogatása is megerősített: meglehet, egy évtized múlva az Európai Unió belvizén hajókázunk Ulmtól le, Bécsen, Pozsonyon, Budapesten és Belgrádon át egészen Sulináig.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok