2012. július 25., 09:482012. július 25., 09:48
Aki csöppet sem aggódott amiatt, hogy a Ponta–Antonescu-duó egyszerűen saját és pártja feudumaként kezeli a demokrácia és a jogállam alappilléreinek számító állami intézményeket, válogatás nélküli módszerekkel próbálva alárendelni ezeket az USL politikai érdekeinek. Aki elintézi egy kézlegyintéssel, hogy egy ország kormányfője bizonyítottan ellopta más szellemi tulajdonát, és mindez következmények nélkül maradt, vagy akinek nem sínyli meg a pénztárcája a lej példátlan árfolyamzuhanását.
Persze nyugodtan gyávasággal lehet vádolni a látványos népfürdőzések, a vox populi mindenekfelettiségének hangoztatása után éppen a néptől megfutamodó államfőt, de hát aki kicsit is kiismerte pályafutása során Băsescut, az tudja, hogy vérbeli „politikai állatként” nem adja könnyen a bőrét rá vadászó ellenfeleinek.
A májusban hatalomra jutott balliberálisok teljes pályás letámadása, a parlamenti felfüggesztés óta a napról napra durvuló bukaresti politikai játszma kísértetiesen hasonlít a Drágán add az életed című hollywoodi akciófilm-sorozatra, amelynek Bruce Willis által alakított hőse menthetetlennek tűnő helyzetből is képes kivágni magát. Băsescu – és vele együtt a hozzá hű demokrata alakulat – belátta, hogy az államfő megkopott népszerűsége miatt egy érvényes referendum az elnök biztos menesztését vonná maga után, ezért egyedüli mentsváruk a választók távolmaradásának kieszközlése maradt.
Ma még nem tudni, sikeres lesz-e ez a stratégia, az elnök és csapata számára azonban a bojkotton kívül nem maradt más út, hiszen eközben a kormányoldal minden eszközt – meghosszabbított szavazóidő, bárki bárhol voksolhat, stb. – megragad a népszavazás érvényesítéséért. Végül is nem annyira a vasárnapi népszavazás végkimenetele a lényeges, hanem az: ettől függetlenül van-e remény arra, hogy Románia ismét normális országgá váljék. Nem úgy fest, hogy ezt Băsescu menesztése hozná meg.
Az eredményt látva kijelenthető: a kormánypártok akkor is nehezen tudtak volna jobb eredményt összehozni a szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion számára az elnökválasztáson, ha a kampányidőszakban közvetlenül mellette korteskednek.
Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.