Probléma. Az EU közlekedési biztosa figyelmeztet: az európai közlekedési infrastruktúra nem alkalmas a jelentősebb katonai szállítmányok mozgatására
Fotó: Facebook/Ministerul Apararii Nationale, Romania - www.mapn.ro
Az európai utak, hidak és vasutak nem alkalmasak a harckocsik, csapatok és katonai ellátmányok gyors szállítására a kontinensen egy Oroszországgal vívott háború esetén – figyelmeztetett az európai közlekedési biztos.
2025. július 29., 16:002025. július 29., 16:00
Ha a NATO harckocsijait hívnák segítségül egy orosz hadsereg inváziója ellen az EU keleti határain, azok elakadnának az alagutakban, hidak összeomlását okoznák és vámkezelési eljárások miatt késedelmet szenvednének – nyilatkozta Aposztolosz Cicikosztasz közlekedési biztos a Financial Times-nak.
„Vannak régi hidak, amelyeket korszerűsíteni kell” – mondta Cicikosztasz. „Vannak keskeny hidak, amelyeket szélesíteni kell. És vannak nem létező hidak, amelyeket meg kell építeni” – tette hozzá.
A görög biztos hangsúlyozta, hogy lehetetlen lenne megvédeni a kontinenst, ha az európai hadseregek nem tudnának gyorsan mozogni.
– mondta.
A jelenlegi infrastruktúra nagy részét nem úgy alakították ki, hogy lehetővé tegye a hadseregek szállítását az EU területén.
Az EU jelenleg olyan stratégián dolgozik, amely lehetővé teszi a csapatok „néhány óra, legfeljebb néhány nap” alatt történő mozgatását egy támadásra való reagálásként, 500 infrastrukturális projekt korszerűsítésével négy, a kontinenst átszelő katonai folyosó mentén.
A NATO-val és a szövetség katonai parancsnokaival együttműködésben azonosított projektek biztonsági okokból titokban maradnak.
mondta Cicikosztasz.
A stratégia, amelyet a közlekedési biztos még ebben az évben bemutat, része egy egész kontinensen zajló háborús felkészülésnek, amelynek hátterében a Moszkvával való esetleges szélesebb körű konfrontációra vonatkozó figyelmeztetések és az Egyesült Államok európai biztonsági jelenlétének várható csökkenése áll.
Mark Rutte, a NATO főtitkára júniusban figyelmeztetett, hogy Oroszország 2030-ig támadást indíthat az egyik szövetséges tagállam ellen.
Bár az Európai Bizottság 17 milliárd eurós beruházást javasolt a katonai mobilitásba a blokk 2028–2034 közötti költségvetésében, magas rangú európai diplomaták figyelmeztettek, hogy ez az összeg valószínűleg csökkenni fog a tagállamok közötti nehéz tárgyalások során, mielőtt a költségvetést elfogadják.
Cicikosztasz kijelentette, hogy a katonai mobilitási terv kiegészíti a NATO-szövetségesek megállapodását, amely szerint a védelmi kiadások célértékét a GDP 5 százalékára emelik, beleértve a biztonsággal és védelemmel kapcsolatos infrastruktúrát is.
„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy felkészületlenek legyünk vagy másoktól függjünk” – mondta Cicikosztasz.
Mint arról beszámoltunk,
Ben Hodges nyugalmazott amerikai tábornok, az Egyesült Államok Európában állomásozó egységeinek korábbi parancsnoka márciusban arról beszélt: Európának hatékony vasúti infrastruktúrát kell kiépítenie, hogy növelje reagálóképességét és a NATO-csapatok gyors szállítását.
Romániát hozta fel negatív példaként a NATO-csapatok és hadfelszerelés szállítását akadályozó nehézségek kapcsán Ben Hodges nyugalmazott amerikai tábornok, az Egyesült Államok Európában állomásozó egységeinek korábbi paracsnoka.
A Rail Freight című szaklapnak adott interjújában az amerikai tábornok elmesélt egy romániai esetet, amikor
„2015-2016 körül kezdtem el érdeklődni a katonai mobilitás iránt, akkoriban, amikor még az amerikai csapatok parancsnoka voltam Európában, és az Egyesült Államok éppen akkor kezdett el kisebb egységeket telepíteni Észtországba, Lettországba, Litvániába és Lengyelországba a NATO előretolt jelenlétének részeként” – mondta Hodges.
„Észrevettem, hogy az egyik egységhez nehezen tudtunk pótalkatrészeket szerezni. Megkérdeztem az egység parancsnokát: Mi a probléma? Miért nem kapják meg az alkatrészeket? Erre ő azt mondta:
Az Európában állomásozó amerikai csapatok egykori vezetője hozzátette, hogy ez fontos lecke volt számára.
„Az jutott eszembe, hogy valaki szórakozik velem. NATO-tagországokról beszélünk, amelyek ugyanakkor EU-tagállamok, és mégis mindenféle engedélyek kellenek a határok átlépéséhez. És itt nem tankokról beszélek, csak néhány pótalkatrészről” – mondta Hodges.
Hodges szerint a katonai mobilitás kulcstényezője a gyorsaság.
– szögezte le.
A vasút pedig Ben Hodges szerint azért fontos, „mert nagyon gyorsan lehet mozgatni a nehéz harci eszközöket – harckocsikat, tüzérséget, harcjárműveket”.
Ben Hodges ezután egy romániai példát hozott fel.
„A vasút létfontosságú a nehéz eszközök szállításában az olyan helyekre, ahova egyébként nehéz lenne. Például közúton nem lehetett volna egy nehéz katonai járművet a Kárpátok romániai szakaszán keresztül szállítani” – mondta Ben Hodges, aki hozzátette, hogy „itt (Romániában) az egyetlen lehetőség a vasút volt”.
A NATO-csapatok Európába történő vasúti szállításának javítása érdekében Ben Hodges három kulcsfontosságú tényezőt nevezett meg: jogi vagy diplomáciai akadályok, a vasúti infrastruktúra állapota és a szállítási kapacitás.
Mint arról beszámoltunk, Ben Hodges 2023 augusztusában azt mondta:
„Például egy Patriot rendszer szállítása nagyon nehézzé válik, ha az útvonalon olyan hidak vagy alagutak vannak, amelyek nem teszik lehetővé az átkelést. Európában a legtöbb alagútnak lehetővé kellene tennie egy Patriot indítórendszer vasúti szállítását, de elég egy alkalmatlan alagút az útvonalon, hogy megállítson” – tette hozzá Hodges a Rail Freight interjújában.
Ugyanakkor július elején kiderült: Románia része a NATO azon tervének, hogy a védelmi kiadásokra szánt összegekből pénzekből autópályákat építsenek, hogy konfliktus esetén biztosítsa a harckocsik és páncélozott járművek gyors mozgósítását.
Védelmi fejlesztésekre szánt pénzekből építhet autópályákat Románia a NATO azon tervével összhangban, hogy háború esetén gyors folyosókat hozzon létre a páncélos egységek mozgásának megkönnyítésére.
A NATO három stratégiai útvonalat jelölt ki, amelyek Románián keresztül haladnak:
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn üdvözölte Donald Trump amerikai elnök eltökéltségét, aki súlyosabb szankciók kilátásba helyezésével „10-12 napos” határidőt szabott meg Vlagyimir Putyin orosz elnöknek az ukrajnai háború megállítására.
A Hamásznak le kell tennie a fegyvert és át kell adnia a Gázai övezet feletti ellenőrzést – jelentette ki Mohammad Musztafa, a Palesztin Hatóság miniszterelnöke hétfőn.
Több embert megölt, majd öngyilkos lett egy fegyveres New Yorkban egy irodaházként működő belvárosi felhőkarcolóban hétfőn.
A Temu kínai online áruház megsértette a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt (DSA) azáltal, hogy nem megfelelően mérte fel az illegális termékek terjedéséből fakadó kockázatokat saját platformján.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn közölte, hogy új, 10-12 napos határidőt szab az ukrajnai háború megállítására, amivel lerövidítette a július közepén általa adott 50 napos határidőt.
Újra stabilitást hoz, és megnyitja az utat a stratégiai együttműködés előtt – értékelte Maros Sefcovic, az Európai Bizottság alelnöke hétfői brüsszeli sajtótájékoztatóján a Skóciában vasárnap véglegesített kereskedelmi megállapodást.
Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója szerint fennállhat a bűnvádi eljárás és vádemelés esélye Hillary Clinton volt elnökjelölt külügyminiszter, valamint a CIA és az FBI korábbi vezetőivel szemben.
A lehető legkorábbi dátummal kell számolni a jövő évi parlamenti választásokra való felkészülés során – mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Harcosok órája címmel indult online műsorban.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) figyelmeztetett, hogy a Gázai övezetben az alultápláltság „riasztó szintet” ért el, és az arányok „veszélyes pályára” álltak, miközben újraindult a segélyszállítmányok légi úton történő célba juttatása.
Emmanuel Macron francia elnök az X közösségi portálra feltett posztjában azt írta, hogy ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel „hangsúlyozták a független és teljes mértékben hatékony intézmények által a korrupció ellen folytatott harc fontosságát”.
szóljon hozzá!