2012. október 25., 09:372012. október 25., 09:37
Fehér megye 35 településének polgármestere közös beadványt terjesztett a megyei képviselő-testülethez, hogy december 9-én, a parlamenti választásokkal egy időben népszavazást is szervezzenek a kanadai–román Roşia Montană Gold Corporation bányaprojektje kapcsán.
A kezdeményezők az érintett községek, városok mintegy 150 ezer polgárát (a megye összetételének felét) kérdeznék, egyetért-e a ciánalapú beruházás engedélyezésével. Noha a referendumot az ügy „átpolitizálásának” elkerülése érdekében várhatóan jövő márciusra halasztják, nyilvánvaló, hogy a kérdést alapvetően politikai megfontolásokból kívánják dűlőre vinni a térségben minél hamarabb. A népszavazást pártoló polgármesterek egy-két kivétellel a kormányzó balliberális pártszövetséget képviselik, amelyen belül valószínűleg hallgatólagos megállapodás született: ha a bányanyitás ellen tiltakozó civil és szakmai szervezetek, no meg Magyarország ellenállása kemény falnak bizonyul, interpellálnak a népakarathoz.
Mivel az egykori ipari létesítmények bezárása nyomán súlyos munkanélküliséggel és szociális kilátástalansággal küzdő régió lakosságának jelentős része ugyancsak pártolja a bányanyitást, nem lenne kétséges a térségben megrendezendő népszavazás végeredménye. Ennek ismeretében a verespataki projektet eddig több ízben ellenző Ponta-kormány moshatná kezeit, és azzal védekezhetne: nem támogatja ugyan teljes mellszélességgel a kitermelés beindítását, a helyi lakosok akaratát azonban nem söpörheti le az asztalról.
A lóláb azonban alaposan kilógna, hiszen ellenzékben – a bányanyitás ellenzőihez hasonlóan – még a jelenlegi miniszterelnök is országos ügydöntő népszavazást szorgalmazott Verespatakról. Ami üdvözlendő lenne, hiszen a ciántechnológiás beruházás esetleges kihatása a határokon is átnyúlna. Márpedig egy nyáron készült országos felmérés szerint a megkérdezettek 81 százaléka jelenlegi formájában elutasította a projekt megvalósítását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Látogatottsági adatok