2012. október 25., 09:372012. október 25., 09:37
Fehér megye 35 településének polgármestere közös beadványt terjesztett a megyei képviselő-testülethez, hogy december 9-én, a parlamenti választásokkal egy időben népszavazást is szervezzenek a kanadai–román Roşia Montană Gold Corporation bányaprojektje kapcsán.
A kezdeményezők az érintett községek, városok mintegy 150 ezer polgárát (a megye összetételének felét) kérdeznék, egyetért-e a ciánalapú beruházás engedélyezésével. Noha a referendumot az ügy „átpolitizálásának” elkerülése érdekében várhatóan jövő márciusra halasztják, nyilvánvaló, hogy a kérdést alapvetően politikai megfontolásokból kívánják dűlőre vinni a térségben minél hamarabb. A népszavazást pártoló polgármesterek egy-két kivétellel a kormányzó balliberális pártszövetséget képviselik, amelyen belül valószínűleg hallgatólagos megállapodás született: ha a bányanyitás ellen tiltakozó civil és szakmai szervezetek, no meg Magyarország ellenállása kemény falnak bizonyul, interpellálnak a népakarathoz.
Mivel az egykori ipari létesítmények bezárása nyomán súlyos munkanélküliséggel és szociális kilátástalansággal küzdő régió lakosságának jelentős része ugyancsak pártolja a bányanyitást, nem lenne kétséges a térségben megrendezendő népszavazás végeredménye. Ennek ismeretében a verespataki projektet eddig több ízben ellenző Ponta-kormány moshatná kezeit, és azzal védekezhetne: nem támogatja ugyan teljes mellszélességgel a kitermelés beindítását, a helyi lakosok akaratát azonban nem söpörheti le az asztalról.
A lóláb azonban alaposan kilógna, hiszen ellenzékben – a bányanyitás ellenzőihez hasonlóan – még a jelenlegi miniszterelnök is országos ügydöntő népszavazást szorgalmazott Verespatakról. Ami üdvözlendő lenne, hiszen a ciántechnológiás beruházás esetleges kihatása a határokon is átnyúlna. Márpedig egy nyáron készült országos felmérés szerint a megkérdezettek 81 százaléka jelenlegi formájában elutasította a projekt megvalósítását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy soha el nem mondott személyes történetet mesélnék el 1986-ból. Épp elvégeztem az egyetem fizika szakán az első évet. Elviselhetetlen hőség volt Temesváron.
Az eredményt látva kijelenthető: a kormánypártok akkor is nehezen tudtak volna jobb eredményt összehozni a szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion számára az elnökválasztáson, ha a kampányidőszakban közvetlenül mellette korteskednek.
Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Látogatottsági adatok