2011. január 27., 10:062011. január 27., 10:06
Naponta üzenetekkel bombázhatjuk a 324 „barátunkat”, vagy minket „bökdöshetnek” a „barátaink”, akik egy részével sohase találkoztunk, netán a családtagjaink/tőlünk méterekre dolgoznak, de kényelmi okokból (?) csak Facebookon keresztül kommunikálhatunk.
A végtelen személyes valóságshow kitűnő terep a pletykálkodásra, amit imád az emberiség. Egymás vállát veregethetjük, hogy pl. milyen szépen nézünk ki azokon a fényképeken, amelyeket havonta milliárdnyi nagyságrendben feltöltünk. Minek törődni azzal, hogy a boldog-boldogtalannal gyanútlanul megosztott információból mi az igaz és mi „megszépített”, meg ki láthatja? (A főnök bizonyára élvezettel olvassa a róla írt lesújtó kommentárokat az üzenőfalon, a „pozitív” visszhangot erősíti az a fotó is, ahol munkaidő közben tökrészegen pózol az illető, hiányos ruhában.) Közben furcsábbnál furcsább „népi” kezdeményezésekhez kérik a segítséget a benzinár-növekedés ellen küzdők, a szerda esti sörözni vágyók, a kertitörpe-kedvelők; ki kell töltened a „mennyire ismered X focicsapatot?” tesztet, végül pedig fogadd el a rád tukmált Buenos Aires-i metálkoncertjegyet. Nem akarod? Nem baj, újra megkérnek rá. Tizenötször. (Hátha 14-szer tévesen utasítottad vissza…)
Bár a virtuális csoportosulásoknak több a füstjük, mint a lángjuk, igen népszerűek. A rendszerben tömegek által éjjel-nappal játszott, nemegyszer gagyi játékokhoz hasonlóan. Ha félmilliárd ember azt hiszi, élete minden egyes apró-cseprő epizódja annyira érdekes, hogy muszáj 24 órás „élő” adásban beszámolni mindenkinek róla, ám tegye. (Apropó: honnan van erre ennyi fölösleges ideje ennyi embernek?) Egyeseknek lassan a virtuális élete fontosabb, mint a valódi életük. Látszólag „közösségi” életet élnek, valójában a magányosságérzése, az emberek közti űr nem csökken, hanem növekszik…
Ez a „minden” nem hiányzik. A valósággal való szembenézésre, az igazi, nagybetűs Barátokkal (akik szintén nincsenek rajta eme hálózaton) történő személyes beszélgetésre és közös, nem virtuális tevékenységekre viszont nyomok egy nagy LIKE (= lájkolom) Facebook-gombot. Így divatosan hangzik, ugye?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Látogatottsági adatok