2010. március 30., 10:232010. március 30., 10:23
Általában lehet rájuk számítani, megbízhatóak, szavahihetőek, közülük sokan munkamániásak. Beszédjükre is általában a nyíltság, az egyenesség jellemző, ritkán fogalmaznak rébuszokban, mondtaikban rendszerint helyén van az alany és az állítmány, nem színezik és nem cifrázzák mondanivalójukat. Nem hízelgők, általában kevés barátjuk van, nagyon megválogatják őket, és becsülik a barátaikat, akikre szintén ugyanaz jellemző. Előfordul azonban velük is, hogy néha tévednek, hibáznak. Ilyenkor rendszerint emésztik magukat, és igyekeznek a hibát minél előbb kiküszöbölni vagy jóvátenni.
Ezzel szemben az Áskálódók mindig a más bajával foglalkoznak. Ha jól meggondolom, ezeknek általában nincs is konkrét munkájuk, illetve igyekeznek úgy állni a munka mellé, hogy lehetőleg más is odaférjen – ahogy nálunk, Gyergyóban mondanák. Pontosabban inkább az jellemző rájuk, hogy ha valami kicsit is dolgoztak, akkor azt igyekeznek nagydobra verni, valahogy úgy beállítani, mintha legalább ők fedezték volna fel a spanyolviaszt. Ezt teszik olyan ritka alkalmakkor, amikor dolgoznak is valamit, de egyébként Áskálódókra nem jellemző a munka. Inkább csendben meghúzódnak és figyelnek.
Igen, figyelnek és követnek mindenkit, de legfőképp Dolgavégzőket. Igyekeznek mindenben felfedezni a hibát, és ha meglelték, akkor világgá kürtölik, pocskondiázva, sárba tiporva azokat, akik dolgoztak. Beszédjükre inkább a redundancia jellemző, mondtaikból hiányzik az alany és az állítmány, inkább bővítményekben és szóvirágokban beszélnek. Közülük kerülnek ki a besúgók, a titkos telefonálgatók, a jelentgetők és névtelen levélírók. Általában sok baráttal büszkélkednek. De kevés igazzal…
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok