2010. március 04., 12:092010. március 04., 12:09
Mára viszont változott a helyzet: a korrupció vádja mintha nem számítana szitokszónak, a megvesztegetéssel gyanúsított politikusokat pedig nem feltétlenül közösíti ki soraiból a társadalom. Néhány évig tartó politikai remetesége után a többrendbeli megvesztegetéssel és befolyással üzérkedéssel vádolt Adrian Năstase exkormányfőt például ismét a közélet középpontjában látjuk, sőt kicsin múlt, hogy másfél héttel ezelőtt nem ő vette át de jure is a hatalmat az ellenzéki szociáldemokratáknál. De ott van Mircia Gutău, Râmnicu Vâlcea kenőpénz elfogadása miatt februárban három és fél év szabadságvesztésre ítélt volt polgármesterének esete, akinek erkölcsi rehabilitálásáért több ezer aláírás gyűlt össze az Olt-parti városban, sőt a helyi tanácsosok díszpolgárrá avatták. Márpedig nagyon sokat elmond egy társadalomnak a csúszópénzadással és elfogadással szemben viseltetett hozzáállásáról, ha sokan azzal kelnek egy-egy, korrupció gyanújával bilincsre vert vagy elítélt elöljáró védelmére, hogy emezeknél nagyobb korruptak szabadon sétálnak az utcán. Ilyen közhangulat közepette nehéz eldönteni, előrelépésnek vagy önigazolásnak vegyük a korrupcióellenes ügyészség tavalyi tevékenységéről szóló mérleget, miszerint 2008-hoz képest nőtt azoknak a személyeknek a száma, akik ellen korrupció miatt vádat emeltek (552) vagy akiket jogerősen elítéltek (131), és közöttük szép számmal akadnak bírák, rendőrök, ügyvédek, politikusok. Ki-ki döntse el, mindez sok vagy kevés. Az azonban biztos: egyre kevésbé hihető azoknak az állítása, akik szerint a DNA politikai távirányítással működik, és csak Traian Băsescu ellenfeleire vadászik. A hűvösön csücsülő, a kormányzó demokratákhoz tartozó korrupt oltyánok, Solomon és Gutău erről sokat tudnának mesélni.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.