2011. január 07., 10:472011. január 07., 10:47
Ez pedig nem más, mint a diplomácia, amelyet a bukaresti külügyérek szinte tökélyre fejlesztve műveltek – Erdély megszerzésétől az európai uniós csatlakozás kilobbizásán át az Ukrajnával a Fekete-tenger kontinentális talapzata fölött folytatott nemzetközi perben aratott diadalig számos siker jelzi a román diplomaták rátermettségét.
Persze a hisztériához a belpolitikai helyzet is hozzájárult, hiszen az ellenzékkel szimpatizáló sajtóorgánumok még azt követően is a kudarc tényét sulykolták, illetve a kormányt és az államfőt szidalmazó ellenzéki politikusokat szólaltatták meg, hogy a külügyminiszter, illetve számos más illetékes jelezte: félreértésről van szó. Nem mintha amúgy nyugodt szívvel kejelenthető lenne, hogy Románia százszázalékosan méltó a schengeni tagságra. A német és francia bírálat – miszerint olyan országok, amelyekben virágzik a korrupció, és az igazságügyi rendszer reformja is elakadt, nem méltóak a schengeni tagságra –helytállóságát nehéz vitatni. Csakhogy ezzel igencsak megkéstek – ezek rendezését még az európai uniós csatlakozás feltételéül kellett volna szabni, hiszen szinte borítékolható volt, hogy a bukaresti illetékesek az „elitklubba” bekerülve már nem tartják olyan fontosnak a reformokat.
Ezt a bakit próbálja most Berlin és Párizs jóvátenni a schengeni csatlakozás halasztásának szorgalmazásával, ami amolyan eső után köpönyeg hozzáállás, de jelenleg úgy tűnik, sikerrel jár majd. Ugyanakkor nem lehet szó nélkül elmenni a szánalmas román reakciók mellett sem Teodor Baconschi román külügyminiszter zsarolási kísérletétől Traian Băsescu államfő semmilyen konkrét következménnyel nem járó felelősségvállalásán át Adrian Severin Párizs címére megfogalmazott frusztrált kirohanásaiig. Mert valljuk be: lehet, hogy román állampolgárként valóban kellemetlen érzés, hogy ideiglenesen kívül rekedhetünk az elitklub legelitebb helyiségén – de elsősorban a mi érdekünk, hogy Romániában végre érdemi lépések történjenek a korrupció felszámolására és az igazságügy rendbe tételére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok