Csempészbaleset

 Káros a dohányzás, főleg ha az ember hivatásszerűen kereskedik a vámmentes csempészáruval. Komoly összegeket lehet keresni ezzel a sporttal, hisz már egész állami apparátus foglalkozik vele. Arról viszont soha nem hallani, mi lesz ezzel a nagy mennyiségű lefoglalt anyaggal.

Vajon ki szívja el a csempészcigit? Egyszer-kétszer olvasni olyan közleményt, hogy a vámhatóság égetőbe küldött bizonyos mennyiségű anyagot, de ez fehér holló. Egyébként az északi határsávban a cigaretta, az alkohol és az üzemanyag a legkeresettebb árucikk. Ezek forgalmazásából szedi be a legtöbb adót az állam, így mindenkinek érdeke, hogy odafigyeljen rájuk.

A vásárlóknak olcsóbban szerzik be, a csempész jól él belőle, az állam pedig igyekszik csökkenteni a csempészforgalmat. Ám lehetetlen megszüntetni a jelenséget, hiszen a határsáv mindkét oldalán falvak és városok teljes lakossága él meg belőle. A két vagy három országban nincsen annyi határőr, amennyi csempész, hiszen erre a mesterségre naponta alkalmazzák magukat az emberek, az állam pedig kevés munkatársat vesz fel. Aki elveszíti munkahelyét, azonnal beállhat csempésznek, sőt ezt a munkát éjszaka és hétvégén érdemes sikeresen művelni, így azok is dolgozhatnak a szakmában, akik főállásban törvénytisztelő polgárok.

Tisztességben megőszült bácsik fognak be a szekérbe, és szállítják a dohányárut a frissen kaszált fű alatt. Kicsi a téesznyugdíj, és ebből egy-két év alatt lakást lehet venni az unokáknak városon. Már lassan a medvék és a nagyvadak is ezzel foglalkoznak, és a nyugati vadászokat csempészholmival fizetik le. Vajon hány embert kellene elbocsátani a védelmi és belügyminisztérium kötelékéből, ha alaposan átvilágítanánk a rendszert? Vajon milyen márkájú cigaretta lapul a főparancsnokok tárcájában? Ezek a költői kérdések fölöslegesek, hiszen a minimálbérből élők sohasem vesznek kubai szivart, és a kaviár mellé nem isznak évekkel ezelőtt behűtött francia pezsgőt. Amíg ők vannak többen, és számuk sajnos egyre nő, az üzlet virágozni fog. A kapitalizmus receptje még nem dőlt meg: amíg nő a kereslet, legalább azonos arányban növekszik a kínálat is.