2011. február 07., 09:512011. február 07., 09:51
Káros a dohányzás, főleg ha az ember hivatásszerűen kereskedik a vámmentes csempészáruval. Komoly összegeket lehet keresni ezzel a sporttal, hisz már egész állami apparátus foglalkozik vele. Arról viszont soha nem hallani, mi lesz ezzel a nagy mennyiségű lefoglalt anyaggal.
Vajon ki szívja el a csempészcigit? Egyszer-kétszer olvasni olyan közleményt, hogy a vámhatóság égetőbe küldött bizonyos mennyiségű anyagot, de ez fehér holló. Egyébként az északi határsávban a cigaretta, az alkohol és az üzemanyag a legkeresettebb árucikk. Ezek forgalmazásából szedi be a legtöbb adót az állam, így mindenkinek érdeke, hogy odafigyeljen rájuk.
A vásárlóknak olcsóbban szerzik be, a csempész jól él belőle, az állam pedig igyekszik csökkenteni a csempészforgalmat. Ám lehetetlen megszüntetni a jelenséget, hiszen a határsáv mindkét oldalán falvak és városok teljes lakossága él meg belőle. A két vagy három országban nincsen annyi határőr, amennyi csempész, hiszen erre a mesterségre naponta alkalmazzák magukat az emberek, az állam pedig kevés munkatársat vesz fel. Aki elveszíti munkahelyét, azonnal beállhat csempésznek, sőt ezt a munkát éjszaka és hétvégén érdemes sikeresen művelni, így azok is dolgozhatnak a szakmában, akik főállásban törvénytisztelő polgárok.
Tisztességben megőszült bácsik fognak be a szekérbe, és szállítják a dohányárut a frissen kaszált fű alatt. Kicsi a téesznyugdíj, és ebből egy-két év alatt lakást lehet venni az unokáknak városon. Már lassan a medvék és a nagyvadak is ezzel foglalkoznak, és a nyugati vadászokat csempészholmival fizetik le. Vajon hány embert kellene elbocsátani a védelmi és belügyminisztérium kötelékéből, ha alaposan átvilágítanánk a rendszert? Vajon milyen márkájú cigaretta lapul a főparancsnokok tárcájában? Ezek a költői kérdések fölöslegesek, hiszen a minimálbérből élők sohasem vesznek kubai szivart, és a kaviár mellé nem isznak évekkel ezelőtt behűtött francia pezsgőt. Amíg ők vannak többen, és számuk sajnos egyre nő, az üzlet virágozni fog. A kapitalizmus receptje még nem dőlt meg: amíg nő a kereslet, legalább azonos arányban növekszik a kínálat is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok