VEZÉRCIKK – Hogy mennyire sikerül visszaszorítani a közúti balesetek számát azáltal, hogy kamerákkal figyelik meg a gépjárművezetői jogosítvány megszerzéséhez szükséges gyakorlati vizsgát, vagy hogy többé nem engedik vezetni azokat, akik nem járták ki a kötelező tíz osztályt, nehéz lenne megbecsülni. Az azonban mindenképp üdvözlendő, hogy a kormány közúti közlekedésbiztonsági stratégiát fogadott el.
2016. október 16., 19:362016. október 16., 19:36
A statisztikákból ugyanis igen szomorú valóság rajzolódik ki. Tavaly például 9369 súlyos közúti baleset történt, 9 ezer személy sérült meg súlyosan, 1893-an pedig életüket veszítették. Ha értelmezzük a számokat, még tragikusabbnak tűnhetnek, hiszen minden egymillió romániai lakosra 95 balesetben elhunyt személy jut, ami a legmagasabb az Európai Unióban, és csaknem kétszerese az uniós átlagnak, ami 51,5 haláleset minden egymillió lakosra.
A balesetek legfőbb oka a gyalogosok szabálytalansága, illetve a gyorshajtás. Utóbbi miatt rótták ki egyébként tavaly a közlekedési rendőrök a 2,6 millió pénzbírság 36 százalékát, és 29 ezer esetben a jogosítványt is felfüggesztették kilencven napra. A szakértők szerint a megjavult útviszonyok miatt ragadtatják el sokan magukat, s száguldanak, amennyire a kocsijuk bírja. De természetesen nem az megoldás, hogy Vissza a gödröket az utakra jeligével mozgalmat indítsunk.
A közlekedésbiztonságban jártasok elsősorban az autópályákat sürgetik, azok meglétével indokolják, hogy tőlünk nyugatabbra lényegesen kevesebb baleset történik. És végül is milyen logikus: a frontális ütközéseket azonnal kizárhatjuk. Persze nem állítjuk, hogy a sztrádákon nincsenek halálos balesetek, de lényegesen kevesebb, mint a kétsávos romániai országutakon.
Nemcsak az utakkal van azonban gond mifelénk, hanem a mentalitással is legalább akkora a baj. Ha már kiskoruktól azt láthatják a gyerekek, hogy nem feltétlenül csak a zebrán lehet átmenni, s nem feltétlen kell megvárni, hogy a lámpa zöldre váltson, akkor felnőttként és sofőrként sem úgy tekintenek a törvényekre, szabályokra, mint szigorúan betartandó előírásokra. (E sorok írója egyébként épp a napokban látott egyenruhás katonákat átkelni a piroson, s még vissza is szóltak, hogy menjen már, ne várjon.)
Nagy a felelősség ugyanakkor a gépjárművezetést oktató iskolákon, tanárokon, nem rossz kezdeményezés tehát, hogy szigorúbbá teszik az engedélyeztetést. De – és nem utolsósorban – a gyalogosokra, kerékpárosokra is jobban oda kellene figyelni, a gyalogos, kerékpáros létre is éppúgy nevelni, tanítani kellene mindenkit, mint a gépjárművezetésre. És lehetőleg már óvodáskortól. Mert elég sokan vannak, akik egyáltalán nem ismerik az alapvető közlekedési szabályokat sem, ami óhatatlanul balesethez vezet.
Románia a közúti közlekedésbiztonsági stratégiában vállalta, hogy 2020-ig felére csökkenti a közúti balesetek számát. Reméljük, a mindenkori kormányok mindent megtesznek majd ennek érekében, és nem játszadoznak tovább az emberi életekkel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!