Kiss Judit

Kiss Judit

„Harmadik kezünk”, az okostelefon

2018. december 11., 08:242018. december 11., 08:55

2018. december 11., 08:242018. december 11., 08:55

Lassan egy éve, hogy kitiltották az iskolákból a mai diákság szellemi, fizikai tekintetben és kapcsolatok szempontjából is „harmadik kezének” tekinthető mobiltelefont. Januárban hozott létre ugyanis a romániai közoktatási rendszer egészére érvényes új keretszabályzatot a kormány.

Ennek szellemében a diákok elvileg nem tarthatják maguknál az órákon és a vizsgákon okoseszközeiket: a lehalkított vagy kikapcsolt készülékeket a tanterem egy erre kijelölt helyén kellene letétbe helyezniük.

Biztosan akadnak iskolák, tanórák, amikor működik a tiltás, de nyilvánvalóan az is megtörténik, hogy a leleményes, mobilfüggő fiatalság megtalálja a rést a korlátozások rendszerén. (Ezen nincs is mit csodálkozni, hiszen mondjuk Csokonai idejében is ugyanezt tették az ifjak: megtalálták a módját, miként vágjanak rést a szigorú iskolarendszeren.) A digitálisbennszülött-generáció tagjai közül sokan például két telefont visznek magukkal, és csak az egyiket adják letétbe, a másikat vígan nyomogatják a pad alatt.

Jól tudjuk, hiszen nap mint nap tapasztaljuk, ugyanakkor széltében-hosszában a híradások is riogatják a felnőttek társadalmát, hogy a fiatal generáció tagjai immár sem kapcsolatot tartani, sem kommunikálni, sem információt szerezni, sem szórakozni nem tudnak okostelefonjuk nélkül, sőt annyira beszippantja őket a digitális világ bűvölete, hogy a gyakorlati, mindennapi élet telefon nélkül működő részében is nehezen boldogulnak.

És akkor itt érkeznénk el a téma egyik „kereszt-útjához”. A közoktatásunk ügyes-bajos dolgai fölött ítélkező döntéshozók egyelőre úgy ítélik meg – és hatalmas összegeket költ az ország a hibáktól hemzsegő, nem megfelelően megírt vagy lefordított tankönyvek kiadására –, hogy az iskolákban a papíralapú információátadásra kell helyezni a hangsúlyt. Mindezt annak ellenére, hogy a mai diákgenerációknak egyre kevésbé szerves a kapcsolata a könyvekkel, a nyomdafestékszagú, a korábbi nemzedékek számára még a felfedezés örömét jelentő kiadványokkal.

Azzal egyetértünk, hogy digitális bennszülöttség, a technológia szélsebes térhódítása ide vagy oda, a Gutenberg-galaxisnak valamilyen formában igenis jelen kellene lennie a fiatalok életében. Viszont adja magát a kérdés: ha már úgyis elválaszthatatlan a mai fiatalok észjárása, szokásrendje, információszerzési attitűdje, kommunikációja a mobilhasználattól, nem tudná ezt kiaknázni az oktatási rendszer? Vajon elképzelhetetlen lenne, hogy a gyermek ne csak papíralapú oktatási anyagokat, hanem telefont is használjon az iskolában a tanítási-tanulási folyamat szerves részeként? Miért várjuk el a mobil nélküli munkát a gyerekektől? Hiszen ha belegondolunk, immár a felnőttek jó részének is „harmadik kezévé” válik lassan a mindentudó készülék. Vajon bekövetkezhet, hogy ne tiltással akarják elérni azt, ami életszerűtlen – nevezetesen hogy mobil nélkül tanuljon a diák –, hanem a fiatalok számára testhezálló, otthonos, ugyanakkor célszerű módszereket találjanak a döntéshozók arra, hogy összekössék a kellemest a hasznossal?

Ahogyan a romániai közoktatás egészét elnézzük, nehezen hihető, hogy belátható időn belül megvalósulhatna nálunk egy ilyen horderejű reform. Hiszen ennél jóval kisebb lélegzetű pozitív változások is bajosan válnak valóra. Reménykedni, gondolkodni azonban szerencsére továbbra sem tilos.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Második hely kiadó, Simion a befutó?

A precízen, az elnökválasztás előtti utolsó napokra időzített, egy ügyfeleit átverő ingatlancég által bérelt géppel való utazással megszorongatni próbált Marcel Ciolacu számára valóban nem jött jól a leleplezés.

Makkay József

Makkay József

A tehenek bélgáza zavarja leginkább Brüsszelt

Pattanásig feszült a helyzet a nyugat-, és a kelet-európai gazdák körében. A területalapú agrártámogatások lefaragása, a tehéntartás korlátozása és a vámmentes dél-amerikai mezőgazdasági termékek behozatala miatt több tízezer gazda tüntetne.

Páva Adorján

Páva Adorján

Koszovó és Székelyföld kötényt ad Romániának

A kisgyerek nehezen dolgozza fel, hogy a Mikulás igazából nem létezik – nagyjából ugyanilyen küzdelmes folyamat Románia számára elfogadni Koszovó, vagy akár önmaga része, Székelyföld létezését is.

Kiss Judit

Kiss Judit

Hírfolyamunkban a hó – Semmi különös, csak egy csoda

Görgetünk, bámuljuk képernyőinken hírfolyamok végtelenített, soha el nem fogyó szalagjait. Ha netán szokatlanabb időjárási mozzanat történik odakint, legtöbbször nem is az ablakon kitekintve vesszük észre.

Balogh Levente

Balogh Levente

Ki menti meg a magyarokat az eszement közigazgatási átszervezéstől és az asszimilációtól?

Reméljük, az RMDSZ vezetői vannak annyira úriemberek, hogy legalább egy csokor virágot és egy doboz bonbont küldenek majd Elena Lasconinak, köszönetképpen azért, hogy a pártja kitűnő kampánytémát biztosított számukra a választások előtti hetekben.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Az RMDSZ, a kormányzás és a feketeleves

Bár a közelgő parlamenti és államfőválasztás kampányának zaja eltereli a figyelmet számos lényeges elemről, a választópolgároknak ajánlott azzal a tudattal készülniük a novemberi-decemberi szavazásra, hogy jövőre nehéz idők köszöntenek be Romániában.

Balogh Levente

Balogh Levente

Trump visszatér: Európa lépéskényszerben, a magyarok örülhetnek

Donald Trump győzelme nyomán nem oldódnak meg a világ gondjai egy csapásra, sőt gazdasági tervei miatt Európa is aggódhat, de esély nyílhat a háborús konfliktusok lezárására, magyar szempontból pedig gyökeres változás várható a jó irányba.