2010. július 26., 10:482010. július 26., 10:48
Sokan azt várták, hogy az új magyar miniszterelnök majd odacsap a tusványosi színpad asztalára, és erélyes hangon követel székelyföldi területi autonómiát, önálló állami magyar egyetemet, hasonlókat, a régi-új román államfő pedig nemkívánatos személynek nyilvánítja a Fidesz elnökét az Olt-parti üdülővárosban, de legalábbis ismételten a magyarok figyelmébe ajánlja Románia alkotmányának első cikkelyét.
Nem véletlen azonban, hogy a tavalyi Tusványos puskaporos légkörével ellentétben idén szívélyes, mondhatni békebeli hangulat jellemezte a két politikus székelyföldi szereplését. Mindketten maguk mögött tudják már azokat a politikai megmérettetéseket, amelyek miatt egy évvel ezelőtt még nem kerülhették el, hogy ne foglaljanak állást nyílt színen a két ország kapcsolatában vita tárgyát képező kérdésekről. A nyolc év után ismét hatalomra került Orbán Viktor és a hatalmát 2015-ig bebetonozó Traian Băsescu azonban ezúttal azt igyekezett üzenni hallgatóságának, hogy a választási csatározásokkal együtt véget ért az az időszak is, amikor nyilvánosan folytatnak vitát egymással olyan ügyekről, amelyeket egyikük megvalósíthatónak lát, a másik viszont alkotmányellenesnek.
Mindketten azt próbálták kifejezni: a normalitás beköszöntével kecsegtethet a két ország, a két nép viszonyában, hogy a hivatalban lévő magyar kormányfő, a román elnök és az EP erdélyi magyar alelnöke – először 1989 után – nyakkendő nélkül, nyárias viseletben látogat el egy magyar szabadegyetemre. Persze a kényes kérdések, a nézeteltérések egycsapásra nem oldódnak meg, jó példa erre, miként reagált a román politikai osztály Tőkés László ártatlan Koszovó–Székelyföld-párhuzamára. A bukaresti előítéletek, a magyarokkal kapcsolatos hisztériakeltés tompítása terén viszont egyértelműen hasznosabb a tusványosi modell szerinti nyílt „lapjárás”, mint az RMDSZ-féle hamiskártyás politika, amely kormánypozícióban mindanynyiszor populizmusnak tünteti fel az autonómia emlegetését.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok