2011. január 14., 11:302011. január 14., 11:30
A FIFA alapszabályában külön kitér a politikum beavatkozására, amelyet elfogadhatatlannak tart, és ennek megfelelően büntet is. Sűrűn hallani, hogy a nemzetközi szervezet felfüggesztette ennek és ennek a nemzeti szövetségnek a tagságát, mert a helyi politikai erők megpróbálták befolyásolni a sportági döntéseket. Ez történt nemrég Irakban és Nigériában, de évekkel ezelőtt Görögországban is, azonban a nemzetközi szereplés ellehetetlenítésével járó szankciókat egy-két hét vagy hónap elteltével rendre eltörölték.
A FIFA és európai képviselete, az UEFA most a fair play megfoghatatlanul általános szellemében még mélyebbre ás: körlevélben értesítette a nemzeti szövetségeket arról a döntésről, miszerint a jövőben megtiltja, hogy a futballcsapatokat a helyi önkormányzatok tartsák el. A sportág csúcsvezetői nyilván a nyugati bajnokságok helyzetéből indulnak ki, hiszen a jelentős bevételekkel számoló elitkluboknál már régóta magánbefektetők irányítanak. A romániai labdarúgás élcsapatainál sincs másképp, ám már az első osztályban is találunk kivételeket, nem beszélve a második vagy harmadik vonalról, ahol a csapatok nagy része csakis a helyi város- vagy községvezetés költségvetéséből csurranó-cseppenő pénzekből tud egyik napról a másikra fennmaradni.
Márpedig olyan helyeken, ahol a futballnak több évtizedes, akár évszázados hagyománya van, és egy focimeccs ezreket lelkesít, a teljes közösség javát szolgálja, ha a város hírnevét öregbítő klubok életben maradnak, még akkor is, ha az aktuális üzleti érdekek nem ezt diktálják. Ilyenkor a helyi értékeket védő politikai képviseletnek kötelessége beavatkozni, még akkor is, ha per pillanat a segítő kéznyújtás nem egyéb kampányfogásnál.
Az UEFA-nak és a FIFA-nak nem lehet érdeke a kis foci felszámolása. Ráadásul épp azon csúcsszervezetekről van szó, amelyek a politikum hathatós támogatása nélkül sohasem rendezhetnének Európa-bajnokságot Ukrajnában vagy világbajnokságot Oroszországban.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.