2009. április 16., 12:222009. április 16., 12:22
A FC Argeş tulajdonosa és a labdarúgó-szövetség játékvezetői bizottságának elnöke főszereplésével zajló korrupciós ügy tulajdonképpen csak ama kívülálló számára okoz meglepetést, akinek eddig elkerülte a figyelmét, hogy a román futballban szinte minden az illetéktelen haszonszerzés körül forog. A hazai futballpályán a csalás, az ellenfél pocskondiázása, a bíró lefizetése mindennapos, és az számít rendkívüli eseménynek, amikor a klubvezető vagy a tréner gratulál a győztes csapatnak, vagy ha a szimuláló csatár bevallja tettét, és lebeszéli a büntetőrúgás megítéléséről a sípmestert. Nálunk a fair play és a tisztességes küzdelem szellemét rendre maga alá gyűri a minden áron és eszközzel történő győzelem erőszakos akarása. Ezt a tulajdonságot azok a – többnyire a kilencvenes évek elején meggazdagodott – klubtulajdonosok honosították meg a román futballvilágban, akik tisztességtelen körülmények között alapozták meg vagyonukat. Nincs abban semmi baj, ha a bukaresti Steaua mindenesének műveletlen juhpásztorként sikerült szert tennie eurómilliárdokra, a szomorú az, hogy mindezt a mai napig ki nem vizsgált ingatlanpanamákkal, alvilági módszerekkel szerezte, műveletlensége dacára pedig még véleményformáló is. Miközben a másik, ugyancsak rács mögé került „bíróvásárló” piteşti-i futballmágnás a helyi Dacia-gyárból feketén, csúszópénzért beszerzett alkatrészek illegális forgalmazásán szedte meg magát. Ezeknek a vállalkozóknak a futball nem több, mint illegális pénzszerzési lehetőség, pénzmosoda, amelyet két évtizeden keresztül zavartalanul űzhettek, kiélve egyúttal a verbális agresszió iránti csillapíthatatlan szomjukat. Eközben viszont sikerült a maguk erkölcsi színvonalára süllyeszteniük a hazai labdarúgás színvonalát: a stadionok egyre néptelenebbek, egy kissrác számára a futballista nem példakép, a játék pedig csereáru. Öröm- helyett bánatfoci.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.