2010. május 18., 10:492010. május 18., 10:49
Többek közt balkáninak neveztek a mérhetetlen korrupció miatt, a bürokrácia, a nehézkes ügyintézések miatt, és azért mert a csúszópénzek használatával lényegében szinte mindent kétszer fizetünk meg. De ide sorolták a kulturálatlanságot, a törvények nem ismeretét, illetve azok be nem tartását, a fű alatt burjánzó feketekereskedelmet és az adócsalást is.
Mi több, utóbb kiderült – gazdasági szakemberek állítják, nem én –, hogy Romániában az adócsalás mértéke eléri a GDP, vagyis a bruttó hazai termék öt százalékát. „Nagy baj ez reánk nézve” – állapította meg jól informált, újságolvasó, tévénéző szomszédasszonyom a reggeli kávé mellett, amihez csak helyeslően hümmögni tudtam, folytatva a szomorú jövőt előrevetítő hírek sorát a nyugdíjak csökkentésével. Mert igen, ilyen is csak nálunk történhet, sehol máshol, hogy egy életen át tisztességgel és becsülettel ledolgozott munkaévek után járó nyugdíjakból is „lecsippentenek”, illetve az egyébként is meglehetősen korrupciógyanús közalkalmazottak – tisztelet a kivételnek, mert ilyen is van és meg is látszik rajta – fizetését is megnyirbálják.
Ráadásul az ország gályáját kormányzó hajóskapitány a „rossz nyelvek” szerint, kajánul már meg is jegyezte: csökkentjük a fizetéseket és a nyugdíjakat, hogy mi éljünk jól. A „mi” természetesen, nem bennünket közembereket jelent, hanem azokat, akik a szomszédasszonyom szerint „a polcon vannak”, vagyis ama fehér házban dolgoznak. S akkor kanyarodjunk csak vissza a bruttó nemzeti termékhez. Mert igencsak érdekelne, hogy mi is képezi a bruttó nemzeti terméket, és a magam okulására végig is olvastam egy egész sor száraz szakszöveget.
De nem lettem okosabb… Sőt egyre hülyébben állok például a kedvenc zöldségesem előtt, és vonakodva teszem a kosaramba az argentin körtét, az egyiptomi hagymát, a lengyel pityókát – Gyergyóban, a nagy pityókatermő vidéken! – és a spanyol epret. Közben arra gondolok, hogy mindezek hajdanában nálunk is megteremtek, és minden bizonnyal a GDP-t növelték. De ma már alig, vagy egyáltalán nem lehet vásárolni hazait, mert uniósok lettünk és balkániak maradtunk…
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok