2010. április 22., 10:072010. április 22., 10:07
Most mégis váratlanul érkezett az államfőnek átküldött alkotmánymódosítási kormányjavaslat. Váratlanul, mert az ember akaratlanul is az alkotmánymódosítás korábbi mintájához viszonyít. Felidézi, hogy 2002–2003-ban nyilvános vita előzte meg a NATO- és EU-csatlakozás által szükségessé tett változtatásokat. Ekkor hónapokon keresztül járta az országot az alkotmánymódosító karaván, hogy a nagyobb városok polgárai maguk is javaslatokat tehessenek az alaptörvény átalakítására. Az akkori hatalom minden eszközt megragadott, hogy az átlagpolgárt is bevonja az alaptörvény megalkotásába, ennek ellenére alig sikerült életbe léptetni a módosításokat.
Ezekhez ugyanis népszavazást kellett hirdetni, a tét nélküli mérkőzés pedig egyáltalán nem vonzotta a szavazókat. Csak az urnazárás egynapos eltolásával sikerült elérni, hogy a választók több mint fele szavazott, és életbe léphettek a módosítások. 2003 óta azonban sokat változott a hangulat Romániában. Évről évre nőtt a bizalmatlanság a politikai osztállyal szemben, választásról választásra csökkent a szavazói aktivitás. 2010-ben már megtörténhet, a választókörzetek egyhetes nyitva tartása is kevés lenne ahhoz, hogy összegyűljön az alkotmánymódosítás életbeléptetéséhez szükséges szavazatszám. Így hát könnyen meglehet, Románia egy időre a 2003-as alkotmánya túszává válik.
Nem tudja ugyanis biztosítani az állampolgárok többségének elfogadó vagy elutasító szavazatát. A mozgósítás, az 50 százalék fölötti jelenlét a mai körülmények között csak akkor sikerülhetne, ha a parlamenti, önkormányzati vagy elnökválasztással egy időben tartanák a népszavazást. Ez esetben viszont lőttek annak az igyekezetnek, hogy már a következő parlament egykamarás és 300 tagú legyen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok