Fotó: Farkas Antal
Bő félszázada hirdeti az evangéliumot, az örömhírt Kolozsvár-Kerekdombon Gábor atya, aki december 8-án, pappá szentelésének hatvanadik évfordulóján tartotta a gyémántmiséjét. Címeit, rangjait, kitüntetéseit – az egyháziakat, a világiakat – tudatosan mellőzöm most, pedig van neki bőven, tele velük a tarisznyája.
2021. december 08., 21:442021. december 08., 21:44
2021. december 08., 22:062021. december 08., 22:06
A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye 83 évesen is tovább szolgáló, rangidős lelkipásztorának – Erdély legidősebb, aktív római katolikus papjának – szerintem a legnagyobb kitüntetése hívei, egyháza köszöntése mellett az a tisztelet és elismerés, amely őt Kolozsvár-szerte nemcsak a katolikusok, de a másként imádkozók, a másként gondolkodók körében is övezi.
Jakab Gábor hiteles ember, hiteles lelkipásztor, aki misebort iszik, de vizet sohasem prédikál. Sajnos igehirdetéseit a koronavírus második szűk esztendejében ritkán hallgathatjuk személyesen, karanténtemplommá lett otthonunkban vasárnap délelőtt Gábor atya célirányosan megrostált szavai helyett a fiatalabb Csaba testvér ráérősen ízes példabeszédei viszik a prímet. Ő a tévéből, Jakab Gábor plébános úr a könyveiből szól hozzánk, köszöntő soraim befejezéséül az ő Breviáriumából, az advent harmadik vasárnapjára írt textusából idézem a megelőlegezett lelki táplálékot:
„Visszatérve az öröm gondolatához, régen sem volt könnyű, ma sem könnyű, és ezután sem lesz könnyű igaz örömre szert tenni, abból élni és azt mások felé is sugározni. De mindenáron kell annak a megszerzésére törekedni, ami – s ezt ne feledjük – nem léha vihogást és kacarászást jelent, hanem belső harmóniát, nyugalmat és rendet. Ha a bénító szomorúság és sopánkodás egyre vastagodó falát nem sikerül a kegyelem segítségével áttörni, lelkünk előbb-utóbb totális keserűségbe és reménytelenségbe burkolózik. Ilyen állapotban pedig, frusztráltan és kiábrándultan, lelkileg becsavarodottan és reményvesztetten, belső béke és lelki öröm nélkül nem lehet gyümölcsöző életet élni. Ebbéli törekvésünkben akar az idei adventi szent idő is az eucharisztia vasárnaponkénti ünneplésével és bűnbánatra ösztönző tanításával, imádságaival és énekeivel segítségünkre lenni.”
Krajnik-Nagy Károly
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás