2011. április 18., 10:152011. április 18., 10:15
A tavalyi szlovákiai választások mondhatni bombameglepetése volt, hogy az MKP – 1998-as fennállása után először – kiesett a törvényhozásból, helyette viszont bekerült a párt volt elnöke alapította Híd–Most szlovák–magyar alakulat. A váltás egyáltalán nem vált a félmilliós felvidéki magyarság hasznára: kormányerőként a Hídnak nem sikerült elérnie, hogy ne veszítsék el szlovák állampolgárságukat, akik felvesznek egy másikat, a nemzetközi botrányt előidéző államnyelvtörvény be nem tartásáért továbbra is pénzügyi szankciókkal sújthatók a kisebbségek, a kisebbségi nyelvhasználati törvény nacionalista indulatokat kiváltó módosításának – amely szorgalmazza, hogy a kisebbségi nyelvhasználati küszöböt 20 százalékról 15-re csökkentsék – sorsa pedig roppant bizonytalan. Lám, ide vezetett, hogy a felvidéki magyar politikusoknak nem sikerült félretenniük személyes ellentéteiket, így az MKP kihullásával meggyengült a magyarok érdekképviselete, hiszen az etnikailag vegyes Híd képtelen a hatékony kisebbségvédelemre. A felvidéki példa, az MKP parlamenti visszakapaszkodási próbálkozásai ismeretében már a romániai törvényhozási választások előtt másfél évvel aktuális a kérdés, hogy létrejön-e Erdélyben az a magyar politikai koalíció, amelynek elmaradása visszavetette a szlovákiai magyarok pozsonyi érdekérvényesítő képességét. A jelenlegi tényállás szerint az RMDSZ, a bejegyzés előtt álló EMNP és az MPP viszonya talán soha nem volt ilyen rossz, a három magyar alakulat vezetői hetek, hónapok óta elbeszélnek egymás mellett, összefogás helyett a konfrontáció újabb és újabb fejezetei nyílnak meg, és egyelőre semmilyen jel nem utal arra, hogy ez a jövő nyári helyhatósági választásokig változni fog. Igencsak üdvös lenne azonban, ha a mostani politikai iszapbirkózás során nem ejtenének begyógyíthatatlan sebeket egymáson a felek, olyanokat, amelyek a későbbiekben ellehetetlenítenék az együttműködést – az egységes fellépés terén ugyanis nem az erdélyi magyaroknak, hanem nekik kell példával szolgálniuk. Ellenkező esetben 2013-tól mindhárom erdélyi alakulat megtanulhat az MKP cipőjében járni…
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!