2011. április 18., 10:152011. április 18., 10:15
A tavalyi szlovákiai választások mondhatni bombameglepetése volt, hogy az MKP – 1998-as fennállása után először – kiesett a törvényhozásból, helyette viszont bekerült a párt volt elnöke alapította Híd–Most szlovák–magyar alakulat. A váltás egyáltalán nem vált a félmilliós felvidéki magyarság hasznára: kormányerőként a Hídnak nem sikerült elérnie, hogy ne veszítsék el szlovák állampolgárságukat, akik felvesznek egy másikat, a nemzetközi botrányt előidéző államnyelvtörvény be nem tartásáért továbbra is pénzügyi szankciókkal sújthatók a kisebbségek, a kisebbségi nyelvhasználati törvény nacionalista indulatokat kiváltó módosításának – amely szorgalmazza, hogy a kisebbségi nyelvhasználati küszöböt 20 százalékról 15-re csökkentsék – sorsa pedig roppant bizonytalan. Lám, ide vezetett, hogy a felvidéki magyar politikusoknak nem sikerült félretenniük személyes ellentéteiket, így az MKP kihullásával meggyengült a magyarok érdekképviselete, hiszen az etnikailag vegyes Híd képtelen a hatékony kisebbségvédelemre. A felvidéki példa, az MKP parlamenti visszakapaszkodási próbálkozásai ismeretében már a romániai törvényhozási választások előtt másfél évvel aktuális a kérdés, hogy létrejön-e Erdélyben az a magyar politikai koalíció, amelynek elmaradása visszavetette a szlovákiai magyarok pozsonyi érdekérvényesítő képességét. A jelenlegi tényállás szerint az RMDSZ, a bejegyzés előtt álló EMNP és az MPP viszonya talán soha nem volt ilyen rossz, a három magyar alakulat vezetői hetek, hónapok óta elbeszélnek egymás mellett, összefogás helyett a konfrontáció újabb és újabb fejezetei nyílnak meg, és egyelőre semmilyen jel nem utal arra, hogy ez a jövő nyári helyhatósági választásokig változni fog. Igencsak üdvös lenne azonban, ha a mostani politikai iszapbirkózás során nem ejtenének begyógyíthatatlan sebeket egymáson a felek, olyanokat, amelyek a későbbiekben ellehetetlenítenék az együttműködést – az egységes fellépés terén ugyanis nem az erdélyi magyaroknak, hanem nekik kell példával szolgálniuk. Ellenkező esetben 2013-tól mindhárom erdélyi alakulat megtanulhat az MKP cipőjében járni…
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
szóljon hozzá!