2011. július 07., 09:432011. július 07., 09:43
Oktatni fogják őket, munkát adnak nekik, ennek nyomán pedig biztosítják a megfelelő lakhatási feltételeket, illetve az egészségügyi ellátást. És ez nemcsak a jogtalanul kirekesztetteknek, hanem a teljes társadalomnak is jót tesz. A kidolgozott stratégiát elégedetten fogadta el Európa. A hurráoptimizmus azonban hamar átsiklott egy elhanyagolhatatlan tény felett, miszerint az állam csak azon tud hathatósan segíteni, aki nyilvántartott, és aki hajlandó elfogadni a szabályokat. És a stratégia kidolgozói már az elején jelezték, kétfajta roma közösség létezik ma a kontinensen: az egyik a vándor romáké, a másik pedig a letelepedett romáké. A feladat pedig az, hogy utóbbiakat segítsék teljes, köztiszteletnek örvendő életet élni.
Nem tudni, Cătălin Cherecheş nagybányai polgármester mennyiben követte figyelemmel a stratégia kidolgozását. A romák által lakott tömbházakat elkülönítő betonfal felhúzása láttán viszont egyértelmű, a közbiztonság azonnali helyreállítása fontosabb az elöljáró számára, mint időt és pénzt áldozni arra, hogy megtanítsák a vándoroknak az együttélés alapvető szabályait.
Az újonnan megválasztott liberális polgármester lépése megbotránkoztató, az azonban szintén önmagáért beszél, hogy az ott lakók maguk is támogatták a fal megépítését. A romavédők hiába kiáltják világgá, hogy a kirekesztettek kénytelenek mindent bevenni, amit a hatalom képviselője mond. Mert a romák tényleg úgy gondolják, addig maradhatnak, ameddig engedik, mégpedig bármilyen áron, s ha végül mégis menni kell, hát mennek. A letelepedéstől még messze állnak, hiszen ennek nélkülözhetetlen feltétele a többség által diktált alapvető együttélési szabályok betartása. Ez pedig könnyen a beolvadáshoz vezet, amelyet a vándorok egy része ösztönszerűen elutasít. És amíg tovább akarnak tengődni a társadalom peremén – EU-s stratégia, jogvédelem ide vagy oda –, életvitelük állandó konfliktusforrás marad.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!