2010. május 06., 11:342010. május 06., 11:34
A kezdeményezőket – akiknek ezúttal a nemzetisége sem mellékes, de erről kicsit később – elsősorban az sarkallta a radikális fellépésre, hogy az aranybányászatban alkalmazott súlyosan mérgező vegyi anyagnak, a cianidnak katasztrofális és visszafordíthatatlan hatása lehet az emberi egészségre és a környezetre, így a biológiai sokféleségre is. Hogy mennyire igazuk van, azt rögtön bizonyítja a fenti feltételes mód feleslegessége, hiszen az elmúlt 25 évben világszerte több mint 30 jelentős, cianidszivárgással járó bányabaleset történt, amelyből sajnos az öreg kontinens innenső felének lakói sem maradtak ki, tíz évvel ezelőtt ugyanis a nagybányai színesfém-feldolgozó Közép-Európa eddigi talán legsúlyosabb ökológiai katasztrófáját idézte elő a tiszai ciánszennyezéssel.
Miközben a két magyar eurohonatyát – Áder Jánost és Tőkés Lászlót – többek között az erdélyi precedens megismétlődésének megakadályozása vezérelte, a cianidos bányászat betiltása ellen minden követ megmozgató román demokrata-liberális képviselők szeme előtt egyetlen cél lebegett: elhárítani az akadályt a verespataki beruházók projektje elől. Egyszerűen nevetséges, ahogy a román eurohonatyák politikai összeesküvést tulajdonítottak egy olyan ügynek, amely mögé politikai hovatartozástól függetlenül felsorakozott az EP valamennyi frakciója, az pedig egyenesen szánalmas, ahogy a verespataki befektető megpróbálja etnikai síkra terelni a kérdést, magyarveszélyt vizionálva a sikerrel járt kezdeményezők nemzetisége okán. Holott Nagybánya vagy Verespatak esetében sem a beruházók kiléte lényeges, hanem a bányaprojekt jelentette potenciális kockázat. Ennek elhárítása azonban még nem minden, alternatíva híján Verespatak ökológiai, gazdasági, társadalmi élete még ugyanúgy elpusztulhat, mintha a cián öntené el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok