VEZÉRCIKK – Újfent hálásak lehetünk Titus Corlăţean román külügyminiszternek, amiért ismét csak fölvázolta, hogyan gondolkodik a román állam a kisebbségi jogok kérdésköréről.
2014. július 07., 20:312014. július 07., 20:31
2014. július 07., 20:452014. július 07., 20:45
A bukaresti főkülügyér leszögezte: az, hogy tárcája jelezte, Románia is belép az Európai Bizottság ellen az európai kisebbségek, köztük az RMDSZ által indított perbe, nem „partizánakció”, hanem a román állam hivatalos álláspontja.
Ami történetesen egybeesik az Európai Bizottságéval, az uniós testület ugyanis – mint ismert – homokba dugta a fejét, és azzal söpörte le az asztalról a kisebbségek szövetsége által benyújtott polgári kezdeményezést, amely a kisebbségi jogok uniós szintű rögzítését szorgalmazta, hogy nem illetékes ilyen kérdésekben dönteni, a kisebbségi ügyek ugyanis tagállami hatáskörbe tartoznak.
Bukarest minden követ megmozgat, nehogy olyan döntés szülessen, amely kimondja: nem lehet belügyként kezelni, hogy egy ország miként bánik a területén élő nemzeti kisebbségekkel. Ezáltal ugyanis hivatalosan is számon kérhetővé válna, hogy Bukarest miért akadályozza a magyar nyelv hivatalos használatát azokban a megyékben, ahol a magyar közösség őshonosnak számít, miért torpedózza meg a magyar nyelvű állami orvosi felsőoktatás önállóvá válását, és miért gördít akadályokat az erőszakkal megszüntetett magyar iskolák újraindítása útjába.
A Corlăţean által elmondottak alapján a román állam érdeke az, hogy ne lehessen külső befolyással megakadályozni Bukarest azon erőfeszítéseit, amelyek a kisebbségek azon törekvései ellen hatnak, hogy végre az élet minden terén teljesen egyenrangúak lehessenek a többséggel. A román külügyminiszter mindezt azzal tetézte, hogy – újfent a régi bukaresti mellébeszélést alkalmazva – cinikus módon „elismert és példaértékű” kisebbségpolitikaként próbálta beállítani ezt a gyakorlatot.
A magyar fél érdeke természetesen az, hogy Bukarest erőfeszítései kudarcot valljanak. Most azt kell eldönteni, hogy a magyarok érdeksérelmével járó kormánylépések nyomán érdemes-e tovább legitimálnia a magyar szervezetnek koalíciós részvétellel azt a kormányt, amely továbbra is román államérdeknek tartja a kisebbségi jogok uniós szintű szavatolásának megakadályozását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyszerre szimbolikus és ironikus, hogy a rendszerváltás Romániájának meghatározó alakja, Ion Iliescu még halálában is, 36 évvel az 1989-es események és 21 évvel a politika első vonalából való kikerülése után még mindig releváns tényező.
Elöljáróban szögezzük le: az emberek többsége a jövedelme mértékétől függetlenül általában elégedetlen annak összegével, a méltányos nyugdíjhoz való jog pedig mindenkit megillet.
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!